Akár szeretjük, akár utáljuk a szilvesztert, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy új év kezdete mindig fontos dolognak számít. Bár nem minden kultúrában január 1-jén veszi kezdetét hivatalosan az új esztendő, magát az eseményt a világ minden táján megünneplik. Néhány országban találkozhatunk azonban elsőre talán nagyon furcsának tűnő és meglepő újévi hagyományokkal.

Dánia: tányértörés az ajtóban

Dániában gyakran az étkészlet bánja az újév eljövetelét, szilvesztereste ugyanis az emberek hagyományosan a földhöz vágják és széttörik az erre a célra összegyűjtött, többnyire már nem használt tányérokat. A nagy tányértörésre általában a rokonaik és barátaik ajtaja előtt kerül sor – a hiedelem szerint minél nagyobb halom széttört tányér halmozódik fel valakinek a küszöbe előtt, annál szerencsésebb lesz az illető a beköszöntő új évben. A dánoknál emellett hagyomány székekről leugrálni éjfélkor, ami az új évbe való átszökkenést jelképezi.

Finnország: ónöntésből jósolnak

Az európai különleges szokások közül is kimagasló a finnek újévi ónöntése. A tradíció részeként patkó alakú ónt olvasztanak fel szilveszter éjjel, amit utána azonnal hideg vízbe öntenek, majd a különböző formákba szilárdult óndarabokból próbálják megjósolni, mit várhatnak a következő évtől. Ha szív alakúnak tűnik, közeli esküvő várható, ha hajó, akkor pedig kétségkívül utazás. Óvatosan öntsük azonban, ha ugyanis több darabban szilárdul meg az ón, úgy az a balszerencse jele.

Skócia: küszöbön a vendég

A skótok a küszöbnek tulajdonítanak nagy jelentőséget, úgy hiszik, az egész elkövetkezendő évet alapvetően befolyásolja, hogy éjfél után ki lépi át először a ház, lakás bejáratát. Ha egy magas, sötét hajú férfi az illető, aki ajándékokat is hoz – például kenyeret vagy whiskyt –, garantált, hogy sikeres és szerencsés leszel az új évben, a szőke vendégektől azonban érdemes óvakodni.

Anglia: mindent a maga idejében

Angliában nagy hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint, ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. Az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre pedig beengedni az újat. Az angolok szerint balszerencsét hoz, hogyha a következő évi naptárat idő előtt kiakasztják, legfőképpen, ha a jövő évi határidőnaplóba írnak.

Olaszország: 12 szőlőszem

Az olaszoknál jobb, ha újévkor a fejünk fölé nézünk, ugyanis a hagyományok szerint ekkor megszabadulnak minden régi kacattól. Az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik szó szerint. Az olaszok szilveszter estéjén piros fehérneműt viselnek, mert az a babonák szerint a szerelmet és a termékenységet jelképezi, éjfélkor pedig minden egyes harangozásnál, azaz tizenkétszer bekapnak egy-egy szőlőszemet. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.

Kicsit délebbre, Nápolyban ennél is bizarrabb tradíció dívik szilveszter éjszakáján: a délolaszok a lomtalanítás különös módját választva előszeretettel hajítják ki a régi, elhasznált bútordarabokat az ablakon, ezzel szimbolizálva a régi terhektől való megszabadulást és az újrakezdést. 

Velencében tízezrek gyűlnek össze, hogy éjfélkor megcsókolják egymást a Szent Márk téren, ez ugyanis az egész elkövetkezendő évre szerencsét hoz a babona szerint.

Bulgária: újévköszöntés somfaággal

A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a szurvakane (újévköszöntés somfaággal). Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek. Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.

Törökország: sóval hintik a ház bejáratát

Egy újabb nép fiai, akik a küszöbre esküsznek: Törökországban az emberek a hagyomány szerint éjfélkor sóval szórják meg, és gránátalmákat helyeznek el a bejárati ajtók küszöbén, előbbi ugyanis békét és bőséget hoz a számukra, míg utóbbit az anyagi sikerekkel kapcsolják össze. Az örök rivális görögök inkább a hagymát választják, és nem a küszöbre teszik, hanem az ajtóra magára akasztják fel, ez a növény ugyanis az újjászületést és a gyarapodást jelképezi náluk.

Dél-Afrika: hűtő is kirepülhet az ablakon

Olaszországhoz hasonlóan Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”, itt azonban olyan komolyan veszik az újévi hagyományokat, hogy gyakran nagyobb bútoroktól vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül, például egy hűtőszekrénytől. A veszélyes újévi hagyomány ellen a rendőrség is küzd, ugyanis nem ritkák a sérülések sem.

India: tehenekkel vonulnak körmenetbe

A magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan Indiában sem szabad újév napját semmit sem kidobni vagy kivinni a házból, még a szemetet is tilos kivinni. Észak-Indiában újév napján tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizst főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmenetelen vonulnak végig.

Japán: 108 harangkongás

A japánok a nyugati kultúrákhoz hasonlóan december 31-én ünneplik szilveszter estéjét. Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba, és a hagyományok szerint pontosan 108-at kongatnak a harangokkal. A japánok ugyanis úgy tartják, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata. Fő bűnnek számít a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység. A harangszó kiűzi a bűnöket az emberekből, és garantálja, hogy megtisztulva léphessenek át a következő esztendőbe.

Korea: kerti szerszámmal a gonosz ellen

Újév napján a koreaiak gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az újévet mindig új ruhában köszöntik, családi összejöveteleken megemlékeznek az eltávozott rokonoktól.

Kuba: vizet löttyintenek ki az ablakon

A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon, ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású új évet. A spanyolokhoz és az olaszokhoz hasonlóan nálunk is elterjedt a szőlőszemevés éjfél után.

Ecuador: ők is odafigyelnek a fehérnemű színére

Az olaszokhoz hasonlóan az ecuadoriak is odafigyelnek, hogy milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Aki szerelmet szeretne találni, vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, ők sárga fehérneműt viselnek. Ecuadorban a népek gyakran papírral kibélelt madárijesztőket égetnek szilveszterkor éjfélkor, mivel úgy tartják, ezzel elégetik az elmúlt 365 napban történt bajokat, szerencsétlenségeket, és nem viszik át ezeket az új évre. Hasonlóan régi fényképeket is gyakran elégetnek a dél-amerikai ország lakói, melyek azokat a rossz emlékeket jelképezik, amelyeket az óévvel együtt maguk mögött hagynának.

Chile: ünnep a temetőben

Talán a legbizarrabb szilveszteri szokás a chilei Talca városkában alakult ki. A helyiek az év utolsó éjszakáját a temetőben töltik elhunyt szeretteik sírja mellett. Akár ott is alszanak, kisebb lakomát rendeznek, és éjfélkor tűzijátékoznak is a sírok mellett.

Brazília: hét hullámot kell átugrani

Brazíliában a megújulás jeleként sokan fehérbe öltöznek szilveszterkor, ám vannak, akiket az újév beköszönte az óceánban ér, miközben hét hullámot ugranak át. Ez a hagyomány Lamanja, a tenger istennőjének tiszteletéről szól. Ő a többi között a halászok és a hajótörések túlélőinek védelmezője, a hívők pedig a hullámok átugrása mellett rizst, ékszereket és egyéb felajánlásokat is az óceánba dobnak, hogy elnyerjék az istennő kegyeit az új évben.

Fülöp-szigetek: a kerek dolgok kultusza

A Fülöp-szigetek lakói úgy hiszik, a kerek dolgok hoznak számukra szerencsét, bőséget és gazdagságot az új évben, ezért szilveszter éjszakáján igyekeznek minél több hasonló tárggyal körülvenni magukat, a pénzérméktől a szőlőszemekig.

Észtország: jól teletömik magukat

Észtországban nem csak karácsonykor, szilveszterkor is a kiadós lakomázásé a főszerep: hagyományaik szerint szilvesztereste hét, kilenc vagy tizenkét alkalommal kell étkezni, ezek ugyanis szerencsés számok, és jólétet, bőséget hoznak az új esztendőre. Egyesek úgy tartják, a számok szimbolikusan azt jelentik, hogy az illető, aki hétszer, kilencszer vagy tizenkétszer eszik, ennyi embernek megfelelő erővel és sikerrel fog bírni az új évben.