Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economistnek adott újévi Zoom-interjút.  Zelenszkij az interjúban elmondta, dühös amiatt, hogy néhány szövetségese megingott Ukrajna támogatásával kapcsolatban, illetve hogy egyes honfitársai már nem állnak olyan szilárdan az ügy mellett. Az ukrán elnök úgy vélte, a Nyugat elvesztette a sürgetettség, sok ukrán pedig az egzisztenciális fenyegetettség érzését.

Talán nem voltunk olyan sikeresek, ahogy azt a világ akarta volna. Talán nem minden olyan gyors, ahogy azt egyesek elképzelték

– mondta Zelenszkij. Ugyanakkor az a gondolat, hogy Putyin győzelemre áll Ukrajnában, nem több mint érzés. A valóság az, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek például Avgyijivkánál, ahol Zelenszkij a múlt héten látogatást tett.

A brit védelmi minisztérium becslései szerint, ha a trendek folytatódnak, 2025-re az összes orosz halott és sebesült száma elérheti a félmilliót.

Több ezer halott orosz katona, még csak el sem vitte őket senki

– érzékeltette Zelenszkij az avgyijivkai csatamező valóságát. Az ukrán elnök hangsúlyozta, az oroszok egyetlen nagyobb várost sem tudtak elfoglalni 2023-ban, Ukrajna viszont áttörte a fekete-tengeri orosz blokádot, és új útvonalakon szállít gabonát a tengeren.

Hatalmas eredmény! – mondta erről Zelenszkij.

Az ukrán államfő kijelentette, tisztában van azzal, hogy az Ukrajna vereségéről szóló gondolatok önbeteljesítő jóslattá válhatnak. Egy erőforrásháborúban egy ilyen meggyőződés ugyanis oda vezethet, hogy Ukrajna nem kapja meg a győzelemhez szükséges pénzt és fegyvereket.

Zelenszkij szerint azonban Ukrajna pénzzel és fegyverekkel való támogatása Európát is megvédi egy potenciális orosz inváziótól. Ha Oroszországnak megengedik, hogy ukrán gyermekeket deportáljanak, később más gyermekeket fognak elvinni. Ha Ukrajna veszt, Putyin közelebb viszi a háborúját a Nyugathoz.

Putyin úgy érzi a gyengeséget, mint egy állat, mert ő egy állat. Érzi a vért, érzi az erejét. És megesz téged vacsorára az összes EU-val, NATO-val, szabadsággal és demokráciával együtt – mondta Zelenszkij, aki szerint több európai ország hírszerző szolgálatai már elkezdték vizsgálni egy ellenük irányuló orosz támadás lehetőségét.

Az ukrán elnök nem látja annak jelét, hogy Oroszország alapvető lépéseket tenne a béke felé, csak egy „terrorista állam” tetteit látja. Ha arra utalgatnak, hogy befagyasztanák a konfliktust, az csak azt jelenti, hogy szünetet akarnak, mert nincs elég rakétájuk, lőszerük vagy kiképzett katonájuk. Később újra háborúzni kezdenének – vélte az ukrán elnök.

Zelenszkij szerint a Krím félsziget és a fekete-tengeri küzdelem lehet a háború gravitációs pontja 2024-ben, de többet nem árult el az ukrán tervekről.

A megszállt Krímről érkező orosz támadások csökkentése különösen fontos Ukrajna számára. Az ukrán elnök német Taurus rakétákat szeretne, amellyel képesek lennének lerombolni a Krími hidat is.

Zelenszkij elmondta, a cél továbbra is a 2014 előtti határok visszaállítása, de nincsenek konkrét határidők és ígéretek 2024-re. A legközvetlenebb feladat most a védekezés keleten, valamint az ukrán nagyvárosok és a kritikus infrastruktúra megvédése.

Oroszország rakétákkal támadta Ukrajna két legnagyobb városát, Kijevet és Harkivot, nem sokkal azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást helyezett kilátásba Ukrajna Belgorod elleni, 24 ember életét követelő támadásáért – írja a Reuters.