A szerbiai gazdaság munkaerőhiánnyal küzd, és számos szakterületen az alacsonyan és magasan szakképzett munkaerőből is hiány van.
Ezzel a problémával gyakorlatilag mindegyik iparág szembesül – a fém-, a textil, a vendéglátó-, az építő- és a vegyipar is – közölte pénteken a Forbes Srbija.
A közelmúltban például a Szerbiai Szeizmológiai Intézet geofizikus nélkül maradt, de hiány van az építőmérnökökből, a villamossági- és gépészmérnökökből, az okleveles technológusokból, az értékesítési szakemberekből, ugyanakkor raktárosból, pincérből, szakácsból, hentesből, takarítóból, kőművesből, sofőrből és kisiparosból is kevesebb van a szükségesnél.
A Szerbiai Gazdasági Kamara elemzése azt mutatja, hogy a gazdaság kétharmadának leginkább a középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőre lenne szüksége.
A kamara Ügyviteli Akadémiájának igazgatója, Mirjana Kovačević szerint a munkaerőhiánynak több oka is van.
– Mindenekelőtt a demográfiai változások, a polgárok külföldre történő távozása, de a lakosság bizonyos munkák iránti érdektelensége is az okok közé tartozik – mondta Kovačević a Forbs Srbija magazinnak.
Kiemelte, az alacsonyan képzettekhez viszonyítva a magasan szakképzett káderek jelentősége sokkal nagyobb, nemcsak az adott vállalatok, hanem a gazdaság egésze szempontjából is.
Jelena Žarković, a belgrádi közgazdasági kar tanára szerint a probléma megoldásához kulcsfontosságú lenne az oktatás megreformálása.
– Nincsenek matematikusaink, fizikusaink, vegyészeink, biológusaink, ez pedig közép- és hosszútávon rendkívül fontos lenne az ország gazdasága számára. Ki fogja holnap gyerekeinket tanítani, ki fog fog majd dolgozni az általános- és középiskolákban? A tanári szakirányok összpontosított reformjára lenne szükség a felsőoktatásban – emelte ki Žarković.
Rámutatott, a túlképezettség is problémát okoz, ugyanis előfordul, hogy bizonyos munkákat olyan káder végzi, akinek a szükségesnél magasabb a szakképzettsége, és ilyenkor kénytelen kevesebb fizetésért végezni olyan munkát, ami nem is a saját szakmája.
Dragoljub Rajić, az Ügyviteli-támogatási Hálózat illetékese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerbiai gazdasági fejlődés modelljét is szükséges lenne kivizsgálni, mivel nem teremtették meg a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges légkört, pedig épp ezek a vállalkozások tarthatnák vissza a munkaerőt a kivándorlástól.
