„Szerbia nem állhat meg” – de nem siet a jövőbe Kialakultak a parlamenti patkók, noha továbbra sincs hivatalos végeredmény

A jelenlegi szerbiai hatalom egyre gyakrabban halmozza az előrehozott választásokat, de utánuk soha nem siet azok következményének a végrehajtásával. Két karácsony között ez különösen nem tűnik fontosnak ebben az országban. A Köztársasági Választási Bizottság (szerb rövidítéssel: RIK) ugyan hat nap után újra összeült január 4-én, de semmi lényegeset nem mondott, csak még egy óvást elutasított. Mi mégis kiszámoltuk a Szabad Magyar Szó olvasói számára, hogy nézhetnek ki a parlamenti patkók, ha majd egyszer veszi a fáradságot az országos meg a tartományi képviselőház, hogy új összetételben megalakuljon.

A törvény szerint a RIK a szavazatok utolsó összegzése után 96 órán belül köteles közzétenni a végeredményt a Szerb Köztársaság Hivatalos Lapjában, de ennek január 5-én megjelent, idei első számában ez nem történt meg – noha a RIK honlapján rég megtalálható a szavazatok összesítése. A parlamenti helyek kiosztása is a RIK feladata, de arra még plusz tíz napja lesz, miután az eredményt megjelenti.

Mindehhez hozzájön, hogy a „győztes” párt vezetőjének pénteki kijelentése alapján az új szerb parlament valószínűleg össze sem ül januárban, mert ahhoz még 30 napi türelmi idő áll rendelkezésre a mandátumok kiosztása után. Kormányalakításról meg minek is beszélnének, miközben abszolút többségük lesz a képviselőházban…

Történik mindez annak ellenére, hogy Aleksandar Vučić elnök és Ivica Dačić külügyminiszter is éppen februárra várja a „Szerbiára nehezedő legnagyobb nemzetközi nyomást” a koszovói kérdés megoldását illetően. Hát minek is sietni… Pedig a választókat nem illene sötétben tartani – ha ugyan megbecsülné őket a hatalom.

A Szabad Magyar Szó viszont megbecsüli olvasóit, így elmondjuk, hogyan történik a képviselői helyek (mandátumok) kiosztása a választási eredmények alapján.

A Szerb Képviselőház patkója

Szerbia egyetlen választási kerületnek számít, tehát minden leadott érvényes szavazat egy helyen összpontosul. A mandátumok számát a világban jól ismert D’Hondt rendszer alapján határozzák meg, amely eljárás egyszerre bonyolult is meg egyszerű is, a következő szabályok figyelembevételével:

1. Csak azok a választási listák jönnek számításba, amelyek a szavazatok legalább 3 százalékát megszerezték. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek listái vagy pártjai, amelyek az elnyert százalékaránytól függetlenül kaphatnak (de nem okvetlenül kpnak is!) mandátumokat. Ráadásul a kisebbségi pártok eredményét még be is szorozzák 1,35-tel.

2. Az így bejutó listák vagy pártok által egyenként megszerzett szavazatok (kisebbségiek esetén a fentiek szerint megnövelt) számával lefolytatják a következő számításokat:
   1. Minden egyes lista szavazatszámát sorban elosztják 1-gyel, 2-vel, 3-mal, … és így tovább, egészen 250-ig, ami a parlament létszámát jelenti.
   2. Az így kapott hányadosokat (ahány bejutó lista, annyiszor 250 hányados) nagyság szerinti sorba rendezik.
   3. A 250 legnagyobb hányados megmutatja a 250 mandátum várományosát.

A fentiek szerint, a RIK legfrissebb adatai alapján végzett saját számításaink megmutatják, hogy nézhet ki a Szerb Képviselőház következő összetétele a választási listák mandátumaival:

A mandátumot szerző választási listákról annyi jelölt nyer mandátumot, ahány hely az adott listának jutott, mégpedig az előre benyújtott sorrend szerint. A RIK tehát személyekre szóló igazolást nyújt majd át a listáknak.

Ebben a rendszerben a képviselők tehát nem saját helyi, területi választóikat képviselik, hanem pártjukat vagy listájukat. Ezért a szerb parlamentet a nemzetközi szakértők erősen alulreprezentálónak minősítik, hiszen minden bejutó képviselő a listán elfoglalt helyétől, azaz a párttól vagy annak vezérétől függ, nem a jelöltek választói megítélésétől. Ennél is súlyosabb hiányosság, hogy az ilyen rendszerben majdnem mindig a főváros (valamint a kisebbségek) vannak túlreprezentálva.

A Vajdasági Tartományi Képviselőház patkója

Vajdaságban ugyanaz a rendszer és számítási eljárás működik, mint országosan. Az eredmények itt is ismertek, mégsincsenek hivatalosan megerősítve. A tartományi képviselőházba a következő pártok juthatnak be:

A tartományi szavazatszámok tekintetében is elvégeztük a (nemhivatalos) D’Hondt-féle mandátumkiosztást, aminek alapján az alábbi, 120 fős patkó alakulhat ki Újvidéken. Érdemes felfigyelni arra, hogy Szerbiában az Orosz Párt is nemzeti kisebbség pártjának számít és ennek alapján hiába kapott mindössze 9907 szavazatot Vajdaságban (az ország többi részében pedig csak 1462-t!), mégis bejuthat a tartományi képviselőházba (de az országos parlamentbe nem).

Végül felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a fentiek nemhivatalos előrejelzésnek számítanak. Továbbra is várjuk, hogy a RIK „kirikkantsa” a végszót.

Választások utáni űr: Újvidéken a tartományi képviselőház (b), Belgrádban az országos parlament épülete várja hetek óta az új képviselőket (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)