„Oroszország Ukrajna elleni háborúja nemcsak Szerbiában élesztette fel a revans iránti vágyat, hanem minden olyan ex-jugoszláv utódállamban is, ahol a nagyszerb eszme létezett és a múlt század kilencvenes évek végén vereséget szenvedett: Boszniában, Montenegróban és Koszovóban is. A nagyszerb eszme még az Ukrajna elleni orosz agressziót megelőzően, az orosz befolyásolásnak köszönhetően a »szerb-orosz világ« eszméjévé vált” – jelentette ki Boris Varga politológus az Autonomija portálnak nyilatkozva.
Az elemző értékelése szerint Oroszország nem tud a múlt század utolsó évtizedében megélt háborúkhoz hasonlatos konfliktust kiváltani a Nyugat-Balkánon, mivel „Szerbia katonai potenciálját megsemmisítette a NATO”.
„De Moszkva továbbra is képes válságokat provokálni, mert a szerb világ önmagát kínálja fel Oroszországnak, s az ukrajnai háborús modellben esélyt lát arra, hogy bosszút álljon a korábban elvesztett háborúkért. A megújuló nagyszerb eszme Putyin háborúját a szerb kérdés rendezésének módozataként látja” – szögezte le Varga.
A politológus arról is beszélt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta a világban Szerbiára „Putyin-párti államként” tekintenek, ami rendkívül rossz hatással van az európai integrációs folyamatokra.
„A Nyugaton az a kép rajzolódott ki Szerbiáról, hogy itt orosz zászlókkal, Putyin arcképével és az agresszió szimbólumává vált Z-betűvel orgiázik a jobboldal. A civilizált világot sokkolták ezek a képek, s nyilvánvalóvá vált, hogy Szerbia nem számolt le saját közelmúltjával, a háborús bűnökkel és nem áll készen az uniós tagságra” – állapította meg Varga, aki szerint senki sem szeretné ismét kizárni Szerbiát a nemzetközi közösség vérkeringéséből, hiszen a múlt század kilencvenes éveinek tapasztalatai mindenki számára fájóak és keserűek voltak
Varga szerint Aleksandar Vučić Koszovó ügyét a Nyugattal való tárgyalások paravánjaként használja, de arra is, hogy megszilárdítsa autokrata hatalomgyakorlását Szerbián belül.
