A jemeni húszi lázadók veszélyeztetik a világkereskedelmet a Vörös-tengeren.  Végre megszületett az EU menekültügyi kompromisszuma. Óriási tüntetésekre került sor Németország-szerte a szélsőjobb ellen, amit Steinmeier elnök „ébresztőnek” nevezett. De kezdjük az amerikai előválasztásokkal, ahol Donald Trump volt elnök Iowa után New Hampshire-ben is elnyerte a jobboldali többséget. Vajon azt jelenti-e ez, hogy újra két agg politikus mérkőzik majd őszre az elnökségért? – Átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Sanghajig és Washingtontól Varsóig. 

Trump már két államban megnyerte az előválasztást

„Ezidáig még sohasem történt meg, hogy ne az legyen a republikánus jelölt a Fehér Házi posztra, aki megnyerte az előválasztást Iowa és New Hampshire államban is” – írja a varsói Rzeczpospolita gazdasági és jogi napilap, majd így folytatja:

„Az idei év azonban másként alakulhat. Nikki Haley volt amerikai ENSZ nagykövet azzal, hogy nem száll ki a harcból, sok olyan igazságra hívja fel a republikánus szavazók figyelmét, amelyek kényelmetlenek a milliárdos számára: a volt diplomata eredményei azt mutatják, hogy jobban boldogul a mérsékelt szavazókkal, mint vetélytársa. A választók ezen része nélkül a republikánusok elfelejthetik a Fehér Ház visszavételét, érvel. Emellett az a terve, hogy legalább addig részt vesz az előválasztásokon, amíg az első bírósági döntések meg nem születnek a milliárdos ellen indított, összesen 91 vádpontot számláló büntetőeljárásokban. Haley abban bízik, hogy az amerikai szavazók jelentős része megváltoztatja preferenciáit, ha rács mögött látja jelöltjét. De az amerikai társadalom már túlságosan polarizált. A szavazók nagy részének a választás fekete vagy fehér: Joe Biden vagy Donald Trump.”

Trump még veszélyesebb lehet a második ciklusában, írja a The Washington Post közép-liberális fővárosi napilap:

„A Trumpot támogató republikánusoknak – és a New Hampshire-i előválasztás szavazóinak – őszintének kell lenniük önmagukhoz. Mert hát Trump ugyanaz az ember, aki szégyent hozott az országra Helsinkiben, amikor nem volt hajlandó elítélni Oroszországot a 2016-os választásokba való beavatkozás miatt. (…) És ő még mindig ugyanaz az ember, aki 2021. január 6-án a 2020-as választások eredményének megdöntésére törekedett és buzdította a Kapitólium ostromlóit. (…) A Trump első ciklusáról szóló beszámolók arra utalnak, hogy sok igen rossz ötletét a saját munkatársai állították le, akik egyszerűen figyelmen kívül hagyták parancsait. Második ciklusában azonban Trump valószínűleg nem venné körül magát értelmes vagy komoly emberekkel. (…) Szövetségesei a kormány szétverésén, az igazságügy-minisztérium eszközként való kihasználásán, a környezetvédelem visszaszorításán, a globális szövetségek felszámolásán és más hasonló terveken dolgoznak. Ezért most Trump sokkal veszélyesebb lehet, mint 2016-tól 2020-ig volt.”

„Természetesen Haley-nek pozitív következtetést kellett levonnia” – írja az 1851-ben alapított és 132 Pulitzer-díjat magáénak tudó New  York Times liberális napilap, majd így folytatja:

„»Milyen nagyszerű este volt!« – jelentette ki Haley, miután Trump 11 százalékkal legyőzte abban az államban, ahol a helyi republikánusok mérsékeltebbek és függetlenebbek, mint szinte bárhol másutt. Haley optimistán beszélt, de a republikánus elit őt támogató tagjai már felvették a mentőövet és arra készülnek, hogy elhagyják süllyedő hajóját.”

Haley-nek élesítenie kell az üzeneteit, írja viszont a New York-i Wall Street Journal, az 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti, illetve pénzügyi témákkal és hírekkel foglalkozó, a Republikánus Párthoz húzó konzervatív napilap:

„A sajtó azért jött New Hampshire-be, hogy eltemesse Nikki Haley-t, de úgy tűnik, egyelőre le kell tenniük az ásót. (…) Ahhoz, hogy (az előválasztások folyamán) az élre törjön, Haley-nek fel kell erősítenie és ki kell bővítenie üzenetét. Haley eddig habozott keményebben fellépni Donald Trumppal szemben, nehogy még inkább elidegenítse azokat, akik kétszer is a volt elnökre szavaztak. De most, hogy kétszemélyessé vált a küzdelem, okot kell adnia a republikánus szavazóknak, hogy őt részesítsék előnyben. Ez magában foglalja a világosabb elképzelést arról, hogy mit tenne elnökként. (…) Haley külpolitikai víziója erős, ellentétben Trump növekvő elszigeteltségével. (…) Trump előtt egy bonyolult jogi út áll, és az ellene indított eljárások folytán többször is bíróság elé kerül. (…) Haley pedig versenyben maradhat, küldötteket nyerhet, és megvárhatja, mi történik, ha Trumpot bűnösnek találják. Ha Donald Trump mégis megnyeri a jelölést, de novemberben veszít, Haley elmondhatja majd, hogy ő figyelmeztetett a kockázatra.

A húszi lázadókat Irán finanszírozza

Most lássuk a kommentárokat az Irán-barát húszi lázadók nemzetközi teherhajók elleni támadásairól. Ez a sanghaji Jiefang Ribao kínai állami napilapot  aggodalommal tölti el:

„A világkereskedelem 12 százaléka és a konténerszállítmányok 30 százaléka a vörös-tengeri Bab-al-Mandeb-szoroson keresztül halad át. A húszi lázadók hajók elleni támadásai nemcsak a globális ellátási láncokat veszélyeztetik, hanem a világgazdaság növekedését is. Az Egyesült Államok egy nemzetközi katonai szövetség létrehozásán dolgozik, amely hadihajókat küldene a kereskedelmi hajók védelmére. A probléma azonban az, hogy a húszi lázadók drónjait és egyéb fegyvereiket nem könnyű észrevenni és elfogni. Hol van a baj világszerte?! Először is Ukrajnában, majd a Gázai övezetben és most a Vörös-tengeren. Aggasztó, hogy mindenhol a fegyvereké a szó.”

Az isztambuli Aksam napi​​lap a következó véleményt közli:

„Október 7-e óta a kőolaj ára jelentősen megemelkedett a teherhajók elleni támadások miatt. És fennakadások is vannak az Európát olajjal ellátó globális kereskedelmi láncokban. Az USA vezetésével létrejött katonai szövetség az első szakaszban a drón- és rakétatámadásokat akarja megakadályozni, a második szakaszban pedig a levegőből szándékozik támadni a jemeni húszi célpontokat. Hogyan néz ki majd a harmadik szakasz, ha az első két szakaszban nem sikerül megállítani a húszikat, vagy ha a szövetség súlyos veszteségeket szenved el a légi hadműveletek folytán? Ez az a helyzet, amikor a dolgok homályossá válnak. Senki sem tudja előre megjósolni, hogy a háború átterjed-e Jemenből Iránba. De ezt a lehetőséget is meg kell fontolni.”

Jól halad az EU menekültügyi reformja

A madridi El Mundo közép-jobboldali napilap dicséri a menekültügyi reformról szóló EU-megállapodást, még ha az nem is ideális megoldás:

„A hétévi fáradságos tárgyalások után megszületett megállapodás egyértelmű  előrelépést jelent, amely minden olyan országot szolidaritásra kényszerít, amely Spanyolországhoz hasonlóan jelentős migrációs nyomásnak van kitéve. A paktum szigorúbb belépési követelményeket és határellenőrzést tartalmaz, ami éles kritikát váltott ki a segélyszervezetek részéről. Az eddigi helyzet azonban már valóban nem volt tartható. Első alkalommal vezették be a »kötelező szolidaritás« rendszerét, amely előírja, hogy minden állam köteles bevezetni egy kvótát a menekültek befogadásáról, vagy 20 ezer eurót kell fizetnie minden elutasított személy után. Ezzel a megállapodással Európa megerősödött azáltal, hogy sikerült elérnie a kezdetben lehetetlennek tűnő konszenzust.”

A koppenhágai Politiken liberális napilap így vélekedik:

„A hazáját elhagyó kétségbeesett tömegek a menekültügyi politika kudarcának végső szimbólumává váltak az Európai Unióban. Amióta a 2015-ös menekültválság kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa történelmében, az EU egy közös menekültügyi rendszert akart létesíteni. A 27 tagállam többsége azonban megoldhatatlannak tartotta ezt a feladatot. De nyolc év után az EU ezt mégis létre tudta hozni. Az új menekültügyi megállapodás egy lépés a helyes irányban. Ez biztosan nem elég jó minden tagállam számára. De mielőtt javítani tudnánk az európai menekültügyi rendszert, meg kell teremteni hozzá az alapot.”

Komoly tüntetések Németországban a szélsőjobb ellen

Végül térjünk át a szélsőséges jobboldali szervezetek és az AfD (Alternative für Deutschland, azaz Alternativa Németországért) elleni németországi tiltakozásokra. A Neue Zürcher Zeitung liberális napilap a média szerepét vizsgálja:

„Az újságok és a műsorszolgáltatók kissé vonakodva szólították fel az embereket a tüntetéseken való részvételre, viszont listákat és terveket készítettek, hogy senki se maradjon le a megmozdulásokról. Ezután az aktivista mozgalom folytatódott. A média dicsérte saját javaslatait. Hirtelen divatba jött a jó irányú hazaszeretet. A média azonban azt kockáztatja, hogy a pártközi harcok szereplőjévé válik és így a kormány oldalára is áll.”

„A német alkotmány alapján a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért feloszlása nem valószínű. Ilyen döntésre nem volt példa az újraegyesítés óta”,   írja a budapesti Népszava baloldali napilap, majd így folytatja:

„Péntek és vasárnap között több százezren tüntettek Németországban az AfD ellen. A botrány azután tört ki, hogy a Correctiv című lap leleplezte: november végén az AfD több politikusa vett részt egy potsdami konferencián, amelyen arról beszéltek, ki kell utasítani Németországból nem csak a bevándorlókat, hanem a külföldi gyökerekkel rendelkező német állampolgárokat is.

Nancy Faeser belügyminiszter szerint a potsdami találkozó az 1942 januári wannseei konferencia szellemiségét idézi, amelyen a zsidókérdés »végső megoldásáról« döntöttek a nemzetiszocialista küldöttek. De mit lehet tenni az AfD-vel szemben? A német politikai élet szereplői inkább szkeptikusak avval kapcsolatban, be lehet-e tiltani az AfD-t, de ahogy telik az idő, s vesznek részt mind többen a szélsőséges párt elleni tüntetéseken, úgy merülhet fel egyre komolyabban ez a kérdés.

[…] Pártbetiltásra volt már példa az NSZK-ban is, igaz, csak kétszer. Az ötvenes években feloszlatták az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) utódszervezetét, az SRP-t, valamit a kommunista KPD-t.

[…] Az AfD esetében a betiltás legradikálisabb lehetőség lenne, de más lehetőség is adódik a párttal szembeni fellépésre. A német alaptörvény 21. cikkének 2. bekezdése szerint az a párt tekinthető alkotmányellenesnek és tiltható be, amelynek tevékenysége »a szabad demokratikus alaprend megzavarására vagy megszüntetésére, illetve a Német Szövetségi Köztársaság létének veszélyeztetésére irányul«. Ezt azonban nagyon nehéz bizonyítani.

Politikai pártot csak a szövetségi Alkotmánybíróság oszlathat fel.”

A madridi El Pais közép-baloldali napilap lenyűgözőnek tartja a német tüntetéssorozatot:

„Az AfD képviselői és a militáns neonácik közötti találkozóról szóló leleplezések felébresztették a német közvéleményt, amely a múlt hétvégén hatalmas tiltakozásokkal reagált. Nem meglepő, hogy az említett találkozó a külföldiek tömeges deportálásáról a »Zsidókérdés végső megoldásáról« szóló wannsee-i konferencia emlékét idézte fel. Németország, akárcsak Európa többi része, nehéz helyzetben van, mert a szélsőjobb ideológiát nem lehet hisztérikus politikai reakciókkal megállítani. Másrészt azonban sokkal értelmesebb, ha a széles közvélemény reagál erre – ahogy az most Németországban történt.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)