A szerb hatalom immár egyáltalán nem törekszik arra, hogy bármilyen kritériumnak is eleget tegyen, amely az európai uniós tagsághoz szükséges, jelentette ki Sonja Biserko, a Helszinki Emberi-jogi Bizottság szerbiai elnöke.
A bizottság éves beszámolóján elhangzott, hogy Szerbia 2023-ra messze került az EU-s tagság iránti elhivatottságtól, a hatalom nem törekedett sem a reformok végrehajtására, sem a társadalom demokratizálására, és mind inkább tetten érhető a szerb pravoszláv egyház befolyása, a történelmi revizionizmus és a tolerancia szintjének csökkenése.
Sonja Biserko azt mondta, a hatalom már csak annyira törekszik, hogy az európai pénzügyi alapokhoz való hozzáférést azért ne veszítse el.
– Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát és azt is, hogy nem fog eszközökben válogatni ahhoz, hogy megtartsa hatalmát. 2023-ban egyre inkább feloldódtak a demokratikus értékek és erősödött az autokrácia irányába mutató tendencia. 2012 óta, amikor a Szerb Haladó Párt hatalomra került, Szerbia egy állandó feszültségben él, de nem sikerül demokratizálódnia – jelentette ki Biserko.
Rámutatott, a történelmi revizionizmussal, a jugoszlávellenességel, a csetnikmozgalom népszerűsítésével, a hatalom és a bűnözői körök összefonódásával, illetve azzal, hogy a nemzeti kérdést központi politikai elemként kezelik, a társadalom minden erkölcsi értékét megsemmisítették.
Kiemelte, a Szerb Haladó Párt és a szerb pravoszláv egyház összefonódása veszélyezteti a szekuláris államot, az egyház pedig befolyással van az emberi jogok – különösen a nemzeti kisebbségek jogainak – szűkítésére, mindeközben egyre csökken a tolerancia szintje és növekszik az erőszak.
Biserko ennek kapcsán példaként említette a tavaly május harmadikán és negyedikén elkövetett tömeggyilkosságok mellett a „Banjska esetet” is, ami, mint fogalmazott, „drámai mértékben változtatta meg a nemzetközi közösség Szerbia iránti viszonyulását”.
A beszámoló ismertetésekor szóba került az a kísérlet is, hogy megpróbáltak bevezetni egy rendkívül kedvezőtlen belügyminisztériumi törvényt, továbbá hogy a biztonsági szolgálatok felett nincs megfelelő ellenőrzés, a sajtó helye katasztrofális, az újságírók pedig nyomásgyakorlásoknak vannak kitéve.
Sonja Biserko (Fotó: Medija Centar Beograd)
