Nem tagadom, vártam, hogy az Európai Parlament hogyan fogja „értékelni” a szerbiai választásokat, valamint milyen ajánlásokat és javaslatokat fog tenni (sajnos, egyedül erre van felhatalmazása). meg is jelent erről a tájékoztatás, ami – szerintem – megfelelt az elvárásoknak, sőt a választásokkor tapasztalt tényeknek. Remélem elolvasták, ha nem, akkor itt az ideje, megéri, mert sokan erre vártunk! Én nem fogok ebből egy szót sem kimásolni, egyedül a szavazás eredményére szeretném felhívni a figyelmet!
Az állásfoglalás mellett 461 képviselő szavazott, 53-an nemleges válasszal szavaztak, 43-an tartózkodtak. Ebből leszűrhető, hogy összesen 557 ott ülő képviselő, azaz az összesen 705 megválasztott személy több mint 78%-a adta le a voksát. Igaz, nem zárható ki az sem, itt is volt(ak) olyan személy(ek), aki(k) sürgősen a toalettre távozott/távoztak (vagy felkérték erre őket). Nem kívánok a néhol hurráoptimista felhangokkal ellátott támogató nyilatkozattokkal foglalkozni, én inkább a közlemények némelyikét említem, amelyek számomra „kilógtak a sorból”.
Egyik ilyen volt Szerbia (ma már csak ügyvezető) miniszterelnöke, Ana Brnabić bejegyzése az X közösségi platformon, amelynek az a mondata: „A határozatok jönnek-mennek, nem ez volt az első és nem is az utolsó, de örökre feljegyezik majd, hogy Szerbiában voltak olyan politikai pártok, amelyek maguk kérték saját országuk szuverenitásának felszámolását” megmutatta a valós képet az illető jelleméről, de attól félek, az értelmi képességeiről is!
A másik a FIDESZ ottani képviselőcsoportjának közleménye, amelynek még címet is adtak: Elég volt az európai baloldal Szerbiát érő támadásaiból! Igen hangzatos, egyedül az a baj, ez a mondatocska köszönőviszonyban sincs a valósággal (még pontosabban: az igazsággal). Kezdjük a végéről, sem a hozzászólók, sem pedig az állásfoglalás egy mondatban sem támadja Szerbiát! Ha valaki kiegyenlíti (a ki tudja, milyen módon – mert ez az állásfoglalás fő üzenete) a hatalmat megszerzett pártok és egyének csoportjával, annak fogalma sincs a demokráciáról, hacsak nem illeszti elébe az illiberális jelzőt, hogy így takarja el a diktatúrát vagy autokráciát. Így érünk az elejére, ami még csak szót sem érdemelne attól, aki ismeri az Európai Parlament szerkezetét. Ezért csatolom a fenti képet, amit meg lehet találni a Tények és adatok az Európai Parlamentről című dokumentumban. Az itt található adatok alapján összeadtam a baloldali, a liberális, a környezetvédő stb. erőket felvonultatók számát és sehogyan sem jött össze a 461 baloldali képviselő akik „megtámadták Szerbiát”!
Ebben az irományban azt állítani, hogy a nemmel és tartózkodással szavazó 96 képviselő az igazság letéteményese (közben letagadni, hogy a jobboldaliak zöme is elfogadta az állásfoglalást), majd önmagukról kijelenteni, hogy ők a „szuverenisták”, azaz az államban a főhatalom. Csakhogy már ez a – logikátlan – logika ott bukik meg, ha meghatározzuk, mi vagy ki a szuverén. Ha azt mondjuk a nép vagy az állampolgárok, akkor azt is ki kell emelni, ők ezt demokratikus választásokon megbízott képviselőik segítségével tudják egyedül gyakorolni. Csakhogy Magyarországon eközben más is történt, visszatért a történelem szemétdombjáról két kifejezés, a vármegye és a főispán. Azért csak két kifejezés, mert ezeknek fogalma szorosan kötődik a feudalizmushoz. Már-már elképzelem, hogy visszatérünk az Árpád-házi királyok vérvonalának felélesztéséhez, mert immár „jeles” régészek bizonyítják, valahol a vajdasági Bánság déli részén él egy család, amelyet – az „ügyeletes” őstörténeti kutatásokat felügyelő személy szerint – bizonyítottan István király utódai alkotják. Csakhogy senki nem tárta nyilvánosság elé, ki ez az illető, de azt sem, képes lenne-e vagy kíván-e egy ilyen feladatot felvállalni.
Azok, akik az eddig felvázoltak alapján gondolkodnak, soha nem elégednek meg egy forgatókönyvvel. Még azt is sejteni merészeltem (egy gyönge pillanatomban), biztosan van olyan az „alattvalók” között, aki szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi miniszterelnökre ruházzák ezt az óriási „felelősséget”. Csakhogy mást is megtudtam a „nagy tábor” egy leellenőrizhetetlen forrásából, sokan nem nézik jó szemmel, hogy a fehér hunok Beawar érintésével jó pár száz évvel később a Pannon medencébe érkezettek képviselője „viszi a prímet”. Az eddig felsoroltakat összevetve – meglehet – ráleltem a megoldásra. Még az sem kizárható, hogy a szuverén (legfőbb hatalom) a Szent Korona lesz. Igaz, akkor meg felmerül egy alapvető kérdés: Annak nevében ki fogja gyakorolni ezt a szuverenitást?!
Mivel még a FIDESZ-hívők sem képesek megállapítani, ez a tömörülés illiberális vagy szuverenista, már csak arra várok, nyilatkozzon a VMSZ is, hiszen adott az alkalom, a haladókkal és a szocialistákkal közösen (hiszen erre kötelezi őket a koalíció) kimondják a „tutit”, nemcsak az EP állásfoglalása, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovóról szóló vitájával kapcsolatban (bárki, aki tud angolul végighallgathatja, én eddig egyedül csak azt szűrtem le, Szerbia és Koszovó képviselője egymást lehazudtolta, ezért erről most nem fogok írni)!
