Figyelmeztetés kering a közösségi oldalakon, ugyanis csalók ismét akcióban vannak, pénzt vonnak le állampolgárok számláiról, és főleg az idősekre vadásznak. Eddig 330 ember kapott kártérítést.
Tavaly szeptember óta 42 személy kereste fel a Szerb Nemzeti Bankot csalás miatt, de feltehetőleg négyszeresére nőtt azok száma, akiknek a számlájukról ismeretlenek vontak le pénzt
– mondta Bojan Terzić, a Szerb Nemzeti Bank munkatársa a Szerbiai Rádió és Televíziónak, rávilágítva, hogy gyakran ezek adathalász kísérletek, és a hackerek úgy próbálkoznak, hogy SMS-ben postai szolgáltatást kínálnak vagy éppen futárnak álcázzák magukat.
Tavaly óta két hullámban történtek hacker támadások Szerbiában. Tavasszal az Apple Pay digitális pénztárcákat törték fel a hackerek, míg szeptember óta a Google Pay szolgáltatással élnek vissza,de fizetés után hátrahagyott kártyaadatokat is ellophatnak
– magyarázta Bojan Terzić. Mint mondta, tavaly 288 felhasználót kártalanítottak, 17,5 millió dinárral. Az az adathalász kampány különösen májusban és júniusban volt aktív, célpontjában különböző korú felhasználók voltak.Mint mondta az elmúlt hetekben az állampolgárok ismét szöveges üzeneteket kaptak, ahol arra kérték őket, hogy adjanak meg információt egy csomag átvételéhez.
Feltehető, hogy nem mi rendeltük a csomagot, lehet, hogy valaki pedig várt csomagot. Nehéz egyértelmű különbséget tenni. A tavalyi és a második hullámban is hasonló taktikát alkalmaztak a csalók. A felhasználóktól kártyaadatokat, és jelszót kérnek. Sok olyan ember tett panaszt, akik valóban csomagot vártak, és ezért estek áldozatul a csalásnak
– tette hozzá.
Ki kaphatja vissza a pénzt?
Ilyen helyzetben állampolgári panaszra reagálva értékelik a pénz visszatérítését.
Figyelembe vesszük azt, hogy a felhasználó rendkívül óvatos volt,vagy sem. Ettől függ ugyanis az, hogy a bank vagy a felhasználó viseli majd a veszteséget, de egyéb szempontokat is figyelembe vesznek
– magyarázta Terzić. Az elbírálás eseti alapon történik. Mint mondta, vannak egyértelmű jelek arra, hogy valaki csaló, általában ők ugyanis telefonszámról küldenek üzenetet, és Szerb Posta, Netflix vagy éppen a DHL nevét említik a leggyakrabban.
Ezek a cégek azonban nem fognak adatokat kérni telefonon, ráadásul nem is adott telefonszámról küldenek üzenetet. Alfanumerikus üzenetet küldenek ezek a cégek, a cég nevét látjuk, nem a telefonszámot. Így ha telefonszámról kapunk ilyen üzenetet, már gondolhatjuk,hogy csalók tevékenykednek. Ha személyes adatokat kérnek, esetleg linkre kell kattintani, töröljük ezt az üzenetet, ugyanis megpróbálják az adatainkat ellopni.
– mondta Terzić. Amennyiben csalás áldozatává váltunk, úgy a bankhoz forduljunk első körben, később pedig, amennyiben nem vagyunk elégedettek a bank intézkedéseivel a Szerb Nemzeti Bankhoz fordulhatunk. A panasz benyújtásától számított 15 napon belül megoldást kell kínálnia a banknak.
A bankkártya terhelése visszafordítható, azonban ez kártyakonstrukciótól függ, és akár 120 napig is tarthat a folyamat, azonban ha sikeres, ez a felhasználó javára szolgál.
A hackercsalás második hullámában, szeptembertől mostanáig 42-en keresték meg az NBS-t, de ez a szám – mutatott rá Terzić – akár négyszeres is lehet, mert sok kérvényt csak a bankon keresztül nyújtottak be. Ugyanakkor hozzátette, hogy az olyan alkalmazások használata, mint az Apple Pay vagy éppen a Google Pay biztonságos, akkor is, ha a felhasználó gondatlan, és dolgoznak azon, hogy még biztonságosabb legyen ezeket az alkalmazásokat használni.
