A 2010-ben felfüggesztett kötelező sorkatonai szolgálat visszatérésének bejelentését számos kétség követi, amelyek májusig nem biztos, hogy megoldódnak, bár a Honvédelmi Minisztérium a kérdések megválaszolására törekszik. Májusban ugyanis el kell dönteni, hogy ténylegesen visszatér e a kötelező sorkatonai szolgálat, vagy sem, valamint az egyéb részleteket is tisztázni kell erre az időpontra.
Meddig tart majd a sorkatonai szolgálat, hány újoncra van szüksége évente a Szerb Hadseregnek, kiknek lenne kötelező ez, és mi lesz a lelkiismereti megtagadással? Csak pár kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, de kérdéses a katonák elhelyezése, kiképzése, és ennek költsége is. Az N1 igyekezett erre válaszokat találni.
Az N1 a válaszokat kereste a kérdésekre, mint mondják az egyik legnagyobb nyitott kérdés az, hogy egyáltalán hány újonc teljesítene sorkatonai szolgálatot rendszeresen, valamint hogy a nőket is bevonják majd ebbe vagy sem, hiszen ez így még több kérdést vetne fel.
Egyes becslések alapján a Szerb Hadsereg jelenlegi szükséglete éves szinten nagyjából 10 000 újonc, tehát időszakonként 2500 főre van szükségük négy időszakban.
-emelte ki Petar Radojčić nyugállományú alezredes az N1-nek, aki azt is elmondta, hogy 2010 elején az alakulat szükségleteihez képest mintegy 2300 katona, azaz 34 százalék hiányzott, ami azt is jelezte, hogy szükség enne hivatásos katonákra is.
Egyre gyakoribbá vált az, hogy az újoncok, számszerűsítve minden második újonc megkísérelt kibúvót találni a kötelező sorkatonai szolgálat alól, és egyre gyakrabban hivatkoztak lelkiismereti okokra is. A megkezdett folyamat nem zárul le, azonban az elmúlt időszakban semmi lényeges változás nem történt a katonák mennyiségi és minőségi toborzásának javítása érdekében
– mondta Radojčić.Tekintettel arra, hogy Szerbia 2006-ban csatlakozott a NATO „Partnerség a békéért” programhoz, és ezzel a szövetséggel különböző együttműködési formákat kezdeményeztek, a NATO szabványt kategóriánként fogadták el – így jelenlek a szükséges katonák száma szabvány szerint a civilek 15 százaléka tenné ki, továbbá a hivatásos katonák 45 százaléka, a katonák 25 százaléka, az altisztek és a tisztek 15 százaléka, míg köztük a tábornokok 0,3-0,6 százaléka.
Égető kérdés az is, hogy meddig tartana a kötelező sorkatonai szolgálat, hiszen még ezt sem ismerni. A találgatások szerint három hónap lenne, amit Aleksandar Vučić szerb elnök javasolt csaknem két éve. Vučić azonban részben korrigálta idén január végi kijelentését, utalva annak lehetőségére, hogy a sorkatonai szolgálat időtartam 100 vagy esetleg 110 napra meghosszabbodhatna. A katonai alapkiképzés időtartama ismert, ez a jelenlegi program alapján két hónap és húsz napig tartana.
Az is kérdéses, hogy kinek lenne kötelező a sorkatonai szolgálat. A jelenlegi állás alapján a 19 és 30 év közöttiek lennének erre kötelesek, azzal, hogy azok jelentkezhetnek önkéntes katonai szolgálatra 2024-ben, akik betöltötték a 19. életévüket. Azonban azt egyelőre nem tudni, hogy a rendes katonai szolgálatot teljesítő katonák első generációját csak azok alkotnák, akik már betöltötték 19. életévüket, vagy hogyan tolódna a korhatár? Azt sem tudni, hogy kik fognak szolgálatot teljesíteni, mi alapján fognak behívót kapni a fiatalok.
Tavaly valamivel több mint 35 000 férfi töltötte be a 19. életévét, nekünk körülbelül 10 000 katonára lenne szükségünk. Ki fogja eldönteni azt,hogy kit hívunk be és kit nem? Mit teszünk azokkal, akiknek az orvosi eredményei nem megfelelőek, vagy akik azt mondják, hogy megölik magukat, ha besorozzák őket? Ki vállalja a felelősséget ilyen esetekben?
– figyelmeztetett a Katonai Szakszervezet elnöke Novica Antić.
A lakosok és az állam számára fontos kérdés a költségvetés is. Ugyanis csak becslések vannak arra vonatkozólag, hogy pontosan mennyibe kerülne az államnak a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása, de a szakértők szerint ez 90 és 600 millió dinár között mozogna.
2016 óta az állami tisztviselők becslései önkényesek, spekulatívak. Az összeget előzetes, átfogó elemzés és megvalósíthatósági tanulmány készítése nélkül még csak sejteni sem lehet, hiszen nem ismert a sorkatonai szolgálat időtartama, sem az, hogy mekkora a rendelkezésre álló toborzási potenciál, de még csak azt sem tudni, hogy hány katona lenne a négy időszakban évente
– jegyezte meg Radojčić. Mint mondta, még azt sem tudni, hogy mennyi anyagi kiadást jelentene a tananyag, a lőszer, az üzemanyag, az élelem, a felszerelés, a ruházat illetve, hogy a katonáknak lenne-e pénzbeli juttatása, és ha igen, akkor mekkora összegben.
Egy M-10-es egyenruha készlet cipőkkel és csizmákkal együtt körülbelül 170 000 dinárba, azaz hozzávetőleg 1500 euróba kerül. Minden újonc egy garnitúra egyenruhát kölcsönözne, ami körülbelül évi 15 millió euróba kerülne 10 000 katonának számítva. Ehhez a költséghez hozzá kell számítani a katona étkezési költségét, valamint a lőtéren elsütött lőszert fegyverenként.
A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles fiatalokat referencia időszakonként, tehát évente négyszer kellene új egyenruhába öltöztetni, a hivatásos hadsereg egyenruháját pedig kétévente cserélik. Minden katonának kell új egyenruhát biztosítani, amelyet később raktársban kell tartani, vagy le kell selejtezni.
– mutatott rá Novica Antić. A másik fontos kiadás a katonák havi fizetése, ugyanis jelenleg az önkéntes katonai szolgálatot teljesítő katonák havonta körülbelül 46 ezer dinárt kapnak, de a rendes sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák fizetése az N1 beszélgetőpartnerei becslése szerint valószínűleg jóval alacsonyabb lenne ennél az összegnél.
