A szerbiai polgárok többsége azt állítja, hogy még soha nem járt semmilyen megelőző vizsgálaton – derül ki a német Stada gyógyszeripari vállalat egészségügyi szokásokról készült felméréséből.

A megelőzés az egészség megőrzésének és a betegségek korai felismerésének alapja, de a szerb állampolgárok 62 százaléka nyilatkozik úgy, hogy soha nem járt semmilyen megelőző vizsgálaton, és ugyanez igaz az európaiak 44 százalékára is, ami egyértelműen alacsony szintű egészségügyi tudást és nagyfokú személyes felelőtlenséget jelez az egészségügy terén

– derül ki a felmérésből. A kutatások kimutatták, hogy négyből három európai tart attól, hogy rákos lesz, ennek ellenére meglepően keveset tesznek a korai felismerés érdekében.

Az emlőrák nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is fenyegeti, de a megelőző vizsgálatokon Európa-szerte alacsony a részvétel. A 16 vizsgált ország közül a leggyakrabban Olaszországban és Portugáliában járnak szűrésre (39 százalék), míg Szerbiában a megbetegedések és a rákos megbetegedésekben elhunytak magas aránya ellenére csak 26 százalék a szűrővizsgálatokra járók aránya.

Vastagbélrák szűrésre a belgák (41 százalék) és a franciák (38 százalék) járnak el a legnagyobb százalékban, míg Szerbiában a lakosság alig 11 százaléka vett már részt ilyen vizsgálaton.

Minden negyedik osztrák és minden ötödik német jár rendszeresen prosztatarákszűrésre, míg Szerbiában csak minden tizedik férfi. A Stada közleménye szerint Szerbia polgárai különösen érdeklődőek a rákos megbetegedést előrejelző genetikai vizsgálatok iránt.

Az egészségügyi jelentéséből kiderül, hogy az európaiak többsége pozitívan viszonyul a genetikai vizsgálatokhoz. A megkérdezettek 14 százaléka azonban azt állítja, hogy nem érezné jól magát attól a gondolattól, hogy megvizsgáltassa génjei sajátosságát, a megkérdezettek egyötöde pedig kifejezetten visszautasítaná a genetikai tesztelést.

A Stada immár ötödik éve szervezett online közvélemény-kutatást az európai lakosság körében az egészségügyi szokásokról és az egészséghez való viszonyulásról. A kutatásban több mint 32 ezer, 18 és 99 év közötti válaszadó vett részt Európa 16 országából.