A fideszes többségű Országgyűlés hétfőn megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét. A Fidesz és a KDNP közös államfőjelöltjét 134 igen szavazattal választották meg. 5 képviselő nemmel szavazott. Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először választanak államfővé egy alkotmánybírót: a tavaly októberben meghalt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke.

Sulyok Tamás jelölését múlt csütörtökön jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok Balatonalmádiban tartott kihelyezett frakcióülése után. „Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk” – indokolta a döntést Kocsis. Szerinte a jelenlegi helyzetben talán ő tudja legjobban kifejezni a nemzet egységét, amit az Alaptörvény is elvár a köztársasági elnöktől. Kocsis szavaiból az is kiderült, hogy az Alkotmánybíróság elnökét nem más, mint maga Orbán Viktor javasolta.

Sulyok Tamás igazi jogászcsaládból származik: apja és két testvére is jogász végzettségű. A most 67 éves Sulyok Tamás a Szegedi Egyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Szakmai pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. A szakvizsga megszerzése után azért nem lett belőle büntetőbíró, mert ahhoz be kellett volna lépnie a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). Döntése miatt nemcsak a bíróságot, hanem a megyét is el kellett hagynia. Így került 1982-ben szülővárosába, Kiskunfélegyházára, ahol termelőszövetkezeti jogtanácsosként kártérítési perekkel és hasonló jogi esetekkel foglalkozott, és közben idegennyelv-tudását is hasznosítani tudta „a bugaci puszta turizmusának fellendítésére”. Ezekre az évekre később úgy emlékezett vissza, hogy sokat tanult a parasztemberektől. „Ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek.”

A rendszerváltás után ügyvédként helyezkedett el. 1998 és 2002 között ő látta el a szegedi önkormányzat jogi képviseletét, és ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is. Jogászi karrierjében kisebb kitérő következett, amikor 2000-ben kinevezték tiszteletbeli osztrák konzulnak Szegeden. Bár ez az első Orbán-kormány ideje alatt történt, megbízatása független volt a Fidesztől, hiszen a későbbi MSZP-SZDSZ-kormányok alatt is ő töltötte be ezt a posztot, egészen 2014-ig.

2005-től meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. „A tanítás mindig is közel állt a szívemhez” – nyilatkozta 2018-ban. Magát is képezte, 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt.

Sulyok Tamás sikeresnek mondható ügyvédi pályafutással a háta mögött lett alkotmánybíró 2014-ben, két év múlva már Sulyok volt az Alkotmánybíróság elnöke.

Sulyok Tamásról bővebben ITT lehet olvasni.

Sulyok Tamás az Országházban 2024. február 26-án (Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex)