Az esetleges új, belgrádi helyhatósági választásokat nem lehet addig kiírni, amíg a szerb parlamentben nem választanak elnököt, ugyanis ő az egyetlen, aki a törvény szerint a városi képviselő-testületi választásokat kiírhatja.
Ezt az N1 Televíziónak Tanasije Marinković jogászprofesszor, a köztársasági választási bizottság tagja is megerősítette, aki ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy mi történik, amennyiben március harmadikáig nem alakul meg a belgrádi képviselő-testület.
– Az új választások kiírásáról szóló döntést Szerbia képviselőházának elnöke hozhatja meg, méghozzá egy hónapon belül, azaz 2024. április 3-ig. Ezt a döntést csak ő hozhatja meg. Tehát, amíg a jelenlegi összetételű képviselőház nem választja meg elnökét, addig nem lehetséges döntést hozni a belgrádi önkormányzati választások kiírásáról – magyarázta Marinković professzor.
Hozzátette, hogy a parlamentnek továbbá amiatt is sürgősen elnököt kellene választania, hogy a házelnök az egyetlen, aki a köztársasági elnököt helyettesítheti, amennyiben akadályoztatva van feladatai ellátásában, vagy idő előtt lejár a mandátuma. Másfelől, viszont Aleksandar Vučić okleveles jogász létére megfeledkezett erről a részletről.
„Meg kell érteni, hogy ha március 3-ig nem választják meg a belgrádi képviselő-testület elnökét és nem alakítják meg a hatalmat, akkor csak két dátum van, ami a törvényes határidőn belül van: április 21. és 28.” – hangsúlyozta a minap Tiranában Aleksandar Vučić.
Vučić jelentheti be, hogy megismétlik a választásokat a fővárosban
Felmerül a kérdés, hogy valóban így van-e, ahogy az államfő mondja, hogy csak ezen a két napon tarthatók meg a választások? A válasz nem pont, mivel annak, aki a választásokat kiírja, és aki a törvény szerint a parlament elnöke, egy hónap áll rendelkezésére, tehát április harmadikáig írhatja ki azokat.
Ahhoz, hogy április 21-én – ami a Vučić által említett két dátum közül az első – megrendezhessék a fővárosi helyhatósági választásokat, azokat legkésőbb március 7-ig kellene kiírni. Ennek előfeltétele, hogy megválasszák a szerb képviselőház elnökét. Emlékeztetőül, a parlament alakuló ülése február hatodikán kezdődött, majd szünetet rendeltek el és közölték, a folytatásról majd értes1tik a képviselőket.
– Szóval, májusban is ki lehet írni, amennyiben megalakul a hatalmi többség és megválasztják a képviselő-testület elnökét. Szeretném ezt az alapvető dolgot elmagyarázni az ellenzéknek, hogy ki tudják számolni a dolgokat. Ha a városi képviselő-testület elnököt választ, akkor május végéig, mondjuk 26-a körül is lehetne tartani választásokat – számolta ki a szerb elnök, de rosszul.
Több mint másfél hónapot tévedett, ugyanis, amennyiben a városi képviselő-testület mégis választana elnököt, akkor a választásokat leghamarabb május 5-re, legkésőbb pedig július 14-re írhatnák ki.
– Ha március 3-ig nem választják meg a belgrádi képviselő-testület elnökét és nem alakítják meg a hatalmat, akkor csak két dátum van, ami a törvényes határidőn belül van: április 21. és 28. Ennek semmi köze sincs az EBESZ-hez, vagy az ODIHR-hez, sem Szent Péterhez, vagy Marinica Tepićhez és az éhségsztrájkhoz. Ennek csak a törvényhez van köze, Szerbia pedig be kell, hogy tartsa a törvényeket és az alkotmányt – hangsúlyozta Vučić.
Mit mond a törvény?
Amennyiben a helyi önkormányzati hatalom a választásokat követően nem alakul meg a törvény rendelkezései szerint az eredmények kihirdetését követő két hónapon belül, a kormány egy ideiglenes szervet nevez ki, amely a képviselő-testület és a végrehajtó szervek halaszthatatlan teendőit elvégzi.
A köztársasági parlament elnöke a helyi önkormányzati egységben történő választásokat köteles attól a naptól számított egy hónapon belül kiírni, amikor a választásokat meg kellett volna tartani, vagy megalakítani a képviselő-testületet.
