Szerdán folytatódott Ranka Kašiković pere a szabadkai felső bíróságon, amelyet a Gerontológiai Központ igazgatónője ellen indított, politikai jellegű munkahelyi zaklatás miatt. A tárgyaláson tanúként hallgatták volna ki a Gerontológiai Központ korábbi igazgatóját, Nenad Ivanišević tartományi idegenforgalmi titkárt, aki azonban már többedik alkalommal nem jelent meg a bíróság előtt, de a bírónő ezért nem volt hajlandó őt szankcionálni, sőt egy közbenső ítélettel véget is vetett az eljárásnak.

A politikai okokból zaklatott Ranka Kašikovićot számos polgár és több köztársasági parlamenti képviselő is a támogatásáról biztosította. Az egybegyűltek „Nem akarunk korrupt bírákat”, „A bírónak nem a hatalom, hanem a joguralom szolgálatában kell állnia” és „Ma Ranka, de holnap bárki közülünk áldozat lehet” feliratú transzparensekkel jelentek meg a bíróság előtt, ahol Nenad Ivaniševićnek is üzentek: „Neša szalvéta” és „ Neša 30%”.

Ranka Kašiković piros lapot mutatott a bírónőnek

– Piros lapot mutattunk fel az ügyemben eljáró Jelena Petrik Popović bírónőnek, mivel a teljes eljárás során nagymértékű részrehajlást tanúsított az alperes fél javára. Ezzel az alapvető etikai kódexet sértette meg. Hiszen függetlennek kell lennie és mindkét féllel egyenlő módon kell bánnia. A jegyzőkönyvek, a kihallgatott tanúk, és a nyilvánosság jelenlévő képviselői is megerősíthetik a nyilvánvaló elfogultságot, aminek a célja az volt, hogy segítsen az alperesnek a kérdésekkel és a válaszok megfogalmazásával, vagyis mindennel. Azért mutattam fel neki a piros lapot, mert vissza kell térnie az alapelvekhez és alapvető bírói etikához: a bíróság előtt mindannyian egyenlőek vagyunk! A bíróságot nem irányíthatja sem a hatalom, sem a politika. A bíróságnak függetlennek kell lennie, de esetemben ez sajnos nincs így – mondta Kašiković és hozzátette, egy 15 oldalas beadványt nyújtott be, amelyben kifogásokat fogalmazott meg az eljáró bíró munkájával szemben.

A bírónő megtiltotta, hogy a per során a munkahelyi zaklatás politikai hátteréről beszéljenek, holott éppen ez képezte a zaklatás tárgyát: a mobbing azután kezdődött, hogy Ranka Kašiković nem volt hajlandó elmenni a Szerb Haladó Párt nagygyűlésére.

Kašiković szerint a per kimenetelét az eljáró bírónő és az alperes már előre eldöntötték.

Srđan Milivojević köztársasági parlamenti képviselő, a kisebbségi és emberi jogi parlamenti bizottság tagja azt mondta, erkölcsi kötelessége volt Szabadkára utazni és szolidaritást tanúsítani Kašiković iránt.

Srđan Milivojević: Erkölcsi kötelességem támogatni azokat, akik jogaikért küzdenek

– Ezzel Aleksandar Vučić rezsimjének is szeretném megmutatni, hogy hogy néznek ki Szerbiában a „legtisztább választások”. A legutóbbi választások nem voltak olyan tiszták, mint Ranka Kašiković könnyei, hiszen patakokban folytak könnyei a miatt a nyomásgyakorlás miatt, hogy elmenjen annak a Szerb Haladó Pártnak a nagygyűlésére, amelyet ő nem támogat. Az eset arra is rávilágít, hogy milyen szinten vannak az emberi jogok ebben az országban. Az eset azt is megmutatja, milyen sors vár azokra a bátor emberekre, akik megpróbálnak ellenállni ennek a maffia-rezsimnek. Ugyanakkor ez az eset azt is mutatja, hogy szolidárisak vagyunk, és ebben rejlik az erőnk, amellyel legyőzhetjük ezt a rezsimet – nyilatkozta Milivojević.

Dragana Rakić parlamenti képviselő, a Demokrata Párt (DS) alelnöke rámutatott, Ranka Kašiković csak egy azon sok ezer közül, aki áldozatul esett Aleksandar Vučić bűnöző rezsimjének.

Dragana Rakić: Ranka Kašiković csak egy a rezsim sok ezer áldozata közül

– Ranka Kašiković küzd és nem adja fel, ezzel pedig inspirációt és bátorítást ad sok olyan polgárnak, aki az elmúlt években, hónapokban a bíróságok segítségével próbált érvényt szerezni jogainak – mondta Rakić és hozzátette, Kašiković esete is azt bizonyítja, hogy nem voltak szabadok a decemberi választások, mert a közalkalmazottak zaklatásnak, megfélemlítésnek voltak kitéve.

A bíróság épületébe munkatársunkat sem engedték be, pedig a tárgyalás nyilvános volt. A biztonsági őr el akarta venni munkatársunk diktafonját, amit munkatársunk természetesen nem volt hajlandó átadni neki. A fegyveres őr egyenruháján nem volt sem név, sem azonosító szám és munkatársunk többszöri felszólítására sem volt hajlandó bemutatkozni, hogy panaszt tehessünk viselkedése ellen. Az esetről értesítettük a Vajdasági Újságírók Független egyesületét és más szakmai szervezeteket.

Performansz a szabadkai bíróság épülete előtt (Fotó: Dora Toth)