Bár a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló törvény módosításait tavaly fogadták el, és azóta több mint 65 ezer ellenőrzést végeztek az illetékesek, még mindig magas a munkahelyi balesetek száma.

A tavalyi évben 42 munkás vesztette életét Szerbiában munkahelyi baleset következtében.

A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) kiemeli, hogy az adatok azt mutatják, hogy mintegy 3500 esetben szenvedtek súlyos sérüléseket a munkavállalók, ezekből mindössze 30 feljelentés született a munkáltatók ellen, és szinte mindegyiket elutasították.

Dr. Aleksandar Milovanović, a Szerbiai Foglalkozási Orvostudományi Intézet igazgatója elmondta, hogy a páciensek bent fekszenek a kórházban, a munkáltatók pedig igyekeznek anyagilag kompenzálni a sérüléseket, hogy ne történjen feljelentés.

Mindent elmondanak nekünk. Azt is, hogy mit, vagy mennyi pénzt ajánlanak nekik, sőt még az is előfordul, hogy megzsarolják őket azzal, hogy családjukból kirúgnak valakit a munkahelyéről, ha feljelentést tesznek – emelte ki Dr. Aleksandar Milovanović. Az eljárások évekig tartanak, ami szintén gondot okoz.

A  munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége jegyzőkönyvet készíteni a munkahelyi balesetekről, a gyakorlatban azonban ez nem történik meg, gyakran előfordul, hogy a sérülést nem jelentik be, így sem a nyilvántartásban, sem az állami statisztikákban nem szerepel – emelte ki az RTS-nek nyilatkozó orvos. Úgy véli, amennyiben minden jogsértést jelentenének a statisztika is más lenne, hiszen egyszerűen lehetetlen, hogy a fejlett nyugati és keleti országokban évente több tízezer munkahelyi sérülést jelentenek, Szerbiában pedig csak néhányat.

A munkahelyi balesetet vagy halálesetet a munkáltatónak 24 órán belül be kell jelentenie a munkaügyi felügyelőségnek. Ahhoz, hogy a munkavállaló élhessen kártérítési jogával, be kell jelentenie a sérülést a munkáltatónál, és el kell mennie az illetékes orvoshoz, aki megvizsgálja, és megállapítja, hogy a sérülés valóban a munkahelyén történt-e és mekkora a mértéke – hangsúlyozta Miloš Tošić ügyvéd, aki hozzátette, hogy az eljárás időtartama függ a tanúk számától, a szakértők gyorsaságától, az elemzés minőségétől, attól, hogy a félnek van-e kifogása, de legalább két évig tart.

Mivel Szerbiában egyre több a külföldi munkavállaló, az a kérdés is felmerül, hogy őket tájékoztatják-e a jogaikról, illetve az is, hogy egyáltalán milyen munkakörülményeket biztosítanak számukra.