Egy meglehetősen szókimondó és őszinte interjút adott a Magyar Szó hétvégi kiadványának Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Az interjúban őszintén beszél Lovas Ildikó korábbi szerepéről és arról, hogy ” a VMSZ-t és a vajdasági magyar közösséget fel kellett szabadítani”.
Az alábbiakban részleteket emelünk ki a beszélgetésből, a teljes interjút ITT olvashatják.
A VMSZ a kontinuitás pártja, így a kitaposott úton kell haladnia, megtartva mindazt, ami jó, ám mindenkinek minden tisztségben célszerű megtalálnia saját stílusát, illetve saját arcélét megmutatnia – mondja a jövők céljairól Pásztor. A VMSZ nem monarchia, teszi hozzá. Nem azért lettem a VMSZ elnöke, mert apám is az volt. Erről már számtalanszor beszéltem. Természetesen sokat köszönhetek apámnak, meghatározó szerepe volt és maradt az életem vonatkozásában, de mindenkinek meg kell találnia saját stílusát, vallja Pásztor Bálint.
Arra a kérdésre, hogy melyek a legnagyobb kihívások, és mely stratégiai súlypontok határozzák meg a VMSZ tevékenységét a jövőben Pásztor Bálint azt mondta, Pásztor István után nehéz bármit átvenni, hát még egy pártot, hiszen nemigen vannak fehér foltok.
— Radikálisan újat kitalálni hihetetlenül nehéz. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ugyan nem hever romokban a párt és konszolidáltak az állapotok, a kihívások ugyanazok. Most is arról beszélünk, amiről ő beszélt 2007-ben, nevezetesen, hogy nyitni kell a nem VMSZ-színezetű értelmiség irányába. Határozott az ezzel kapcsolatos célom. Úgy gondolom, hogy egyetemi tanárként, és olyan emberként, aki nem idegenkedik ettől a világtól, azokkal az emberekkel is meg tudom találni a közös hangot, akik eddig elzárkóztak a VMSZ-től. Nem arra a 10-20 százalékra gondolok, aki mindig VMSZ-ellenes marad, tegyünk mi bármit is. Viszont hiszem, hogy a vajdasági magyar értelmiségnek van egy olyan rétege, amely az elmúlt években távolabb került tőlünk, mint ahogyan az egészséges lett volna. Én az ő irányukba szeretnék nyitni. Mindazonáltal a párttagság számára világossá tettem, hogy ez nem jelent sem amnesztiát, sem amnéziát. Szerintem nem releváns beszélgetőpartnerek azok, akik az életünkre törtek, akik megpróbálták szétszakítani a pártot, az akkori pártvezetés ellen pedig puccsot végrehajtani, akik hamis alternatívát kínáltak fel, majd két hónapra rá beleuntak a dologba és saját harcostársaikat is a sorsukra hagyták. Nem gondolom azt, hogy ők bármit is fel tudnának kínálni a vajdasági magyarságnak, hiszen azok, akik saját legközelebbi munkatársaik mellett a közösséget is cserben hagyják, nem számíthatnak a közösség bizalmára. Ugyanakkor a másik réteggel szeretném megtalálni a közös hangot.
Ezt követően a Magyar Szó újságírója, Pesevkszki Evelyn arra kérdezett rá, lehetséges, hogy amiatt kerültek az ideálisnál távolabb a párttól, mert a VMSZ részéről egyfajta kirekesztés volt jellemző? Mindemellett a nyitásnak lesz esetleg formális kezdete, fóruma?
– Konkrét esetekben, személyekre lebontva és ügyek nyomán kell ezeket a kérdéseket kezelni. Nem gondolom azt, hogy a pártnak feladata lenne meghatározni, hogy kik az értelmiség releváns képviselői. Engem mindig zavart, amikor egyesek azzal az állítással próbálták félrevezetni a közösséget, hogy a VMSZ-ben nincsenek értelmiségiek. Nem azért elengedhetetlen az értelmiség felé nyitni, mert a mi köreinkben nincsenek értelmiségiek, hanem azért, mert a VMSZ-nek még nyitottabbnak kell lennie. Az pedig, hogy miként volt a múltban, nehezen általánosítható, mindenfélére volt példa. Azt biztosan tudom, hogy nem Pásztor István volt ezeknek a konfliktusoknak a forrása. Ugyanakkor egy új vezető mindig a nulláról indul, ezért fontos, hogy saját arcéle, programja és elképzelésrendszere legyen, még ha radikálisan új dolgokat nem is lehet kitalálni. Ha az értelmiségi réteghez tartozók nyitottságról tesznek tanúbizonyságot, és ugyanúgy gesztusokat mutatnak, mint ezt az elmúlt hetekben én magam is megtettem, akkor valahol félúton találkozni tudunk, ennek a haszonélvezője pedig a vajdasági magyar közösség lesz.
A rendteremtés szót szombaton a két tisztújító közgyűlés közötti időszakot összegző beszámolójában, míg korábban a Szekeres László Alapítvánnyal kapcsolatban használta. Az utóbbiban végrehajtott „rendteremtés”, illetve a korábban megkerülhetetlenként definiált VM4K szervezeti egységként való megszüntetése valami, vagy valaki miatt volt szükségszerű? – teszi fel a kérdést a Magyar Szó.
– Tavaly nyáron döbbentem rá, hogy a VM4K nem rendelkezik jogi személyiséggel, és önálló intézményként soha nem is létezett. Azt gondolom, hogy a dolgokat és az ügyeket a jogi és a politikai logikával, valamint a józan paraszti ésszel összhangban kell működtetni. Azért azt mindenki érzékelte, hogy volt olyan hangsúlyeltolódás, ami nem volt összhangban ezekkel a szempontokkal. A Szekeres László Alapítvány (SZLA) 21 éve létezik, az MNT alapítványa. Az elmúlt időszakban voltak olyan programok, amelyeket nem az MNT és nem a SZLA hirdetett meg, hanem a jogi személyiséggel nem rendelkező VM4K. Azt is folyamatosan lehetett hallani a terepről, hogy elvisznek programokat, és minden a VM4K berkeibe kerül át. Én a több központú vajdasági magyar közösségben hiszek. Soha nem jó, ha egymás programjait lenyúljuk, a teljes közösség érdekeit kell szem előtt tartani. Fontos hozzátenni, hogy az elmúlt időszakban voltak túlkapások, és a tisztújító közgyűlésen is világossá tettem, hogy menniük kell azoknak, akik visszaélnek a beléjük vetett bizalommal és a magyar emberek jóindulatával, vagy akiket a bosszú, esetleg a hatalmaskodás vezérel. Ez az alapfeltétele annak, hogy a VMSZ erős párt tudjon maradni. Ha nincs erős VMSZ, akkor nincs erős vajdasági magyar közösség. Ha a VMSZ nem végezné a közösség egybetartását segíteni hivatott munkát, akkor a vajdasági magyar közösség védtelenné válna. Ha a VMSZ elnökeként megengedném, hogy a pártban szakadásra kerüljön sor, vagy a párt veszítsen tekintélyéből, akkor politikai értelemben a vajdasági magyarságot szolgáltatnám ki azoknak, akik nem támogatói közösségünknek. Mindebben az is közrejátszott, hogy még decemberben elmondtam, én mindenkivel együtt tudok működni, ám rendnek kell lennie, a hatáskörök és a hierarchia világos. Az velem elképzelhetetlen, mint ahogyan apámmal is elképzelhetetlen volt, hogy adjuk a nevünket, míg valaki a háttérből dirigál. Az én elnökségem alatt semmiféle informális háttérhatalmak nem fogják befolyásolni a folyamatokat. Természetesen a demokratikus döntéshozatal szabályait tiszteletben tartjuk, nincsenek egyszemélyes döntések. Egyébként a VM4K létrehozása soha nem volt az elnökség vagy a tanácsülés napirendjén, válaszolta Pásztor.
Ezzel elismeri, hogy a VMSZ-ben korábban úgy születtek döntések, ahogyan nem kellett volna?
– Ez nem kritika volt. Ezzel azt szerettem volna egyértelműsíteni, hogy az én elnökségem alatt ez miként fog működni. Tudjuk, hogy voltak olyan esetek, amikor elsősorban a kultúra vagy a tájékoztatás területén odaszóltak. Az én elnökségem alatt ilyesmi biztosan nem történhet meg.
Talán végre egyértelműen ki kellene mondani bizonyos dolgokat, hiszen például az odaszólással, vagy akár a sorsok, pályafutások ellehetetlenítésével kapcsolatos állítások rendre megrekedtek a szóbeszéd szintjén, mint ahogyan Lovas Ildikónak, a VM4K volt koordinátorának és a VMSZ volt elnökségi tagjának a befolyásával kapcsolatos állítások is. Egyesek szerint a VM4K megszüntetésével valójában éppen Lovas Ildikó menesztése volt a cél – állapítja meg Pesevszki.
– Minden, ami a VM4K tevékenységében jó volt, az a SZLA rendszerében továbbra is működni fog, hiszen intézményeket és programokat nem szüntetünk meg. Mivel a VM4K nem rendelkezett jogi személyiséggel, az összes szerződést a SZLA ügyvezetője írta alá, ebben a tekintetben sem változik semmi. Ugyanakkor igen, voltak olyan pillanatok és ügyek, amelyek vonatkozásában Lovas Ildikó az elmúlt években visszaélt az iránta való bizalommal. A VMSZ helyi vezetőinek, nagyjából 250 párttársamnak még december végén Pacséron elmondtam, hogy amennyiben a párt tagsága engem szeretne elnöknek, akkor nem lesznek informális hatalmak, és aki velem szembe jön a párton belülről, azt elüti a vonat – természetesen képletesen mondva. Lovas Ildikót – képletesen mondva – elütötte a vonat. Ennek senki másra, főleg nem programokra, szervezetekre és munkahelyekre vonatkozóan nem lesz káros hatása. Nem bosszúról van szó, hanem arról, hogy a dolgokat és az ügyeket a jogi és a politikai, valamint a józan paraszti ésszel összeegyeztethető logikával kell összhangba hozni. Ismétlem, ennek nem lesznek újabb fejezetei, mert a VMSZ egységes párt, amely nyitni szeretne mások felé, és amely változtatni szeretne azoknak a dolgoknak a vonatkozásában, amelyekben a kelleténél kevésbé volt hatékony.
Ismerve a körülményeket felmerül a kérdés, hogy esetleg személyes indítékok vezérlik?!
– Nem, hiszen nagyon régen túl vagyok azon, hogy a politikai döntéshozatalban bármiféle érzelmek befolyásoljanak. Azt gondolom, hogy a VMSZ-t és a vajdasági magyar közösséget fel kellett szabadítani, mondta Pásztor Bálint.
