Számos érintett kereste fel a napokban a sajtót, azzal a kérdéssel, hogy mit tegyenek, ha például 45 évnél több munkaévük van, de a plusz éveket már nem számítják bele a nyugdíj összegébe – mint például az egyik pilóta esetében, aki 51 munkaévvel rendelkezik – és azok is, akiknek csak kevés hiányzik a minimális 15 munkaévből. Mindkét kategória esetében ugyanis az érintett személy nyugdíjalapba befizetett pénze elveszik, hiába dolgozta le becsületesen munkaéveit, írja a Blic Biznis.
A lap példaként hozza fel a kragujevaci T. M. esetét, aki 1960-ban született és idén már nyugdíjba vonulhatna, ám nem egészen tizennégy munkaéve van és jelenleg munkanélküli. A nő azzal a kérdéssel fordult a sajtóhoz, hogy vásárolhat-e munkaéveket, hogy nyugdíjba mehessen.
A másik kategóriát jól illusztrálja a szabadkai ügyvéd, I. M. esete, aki már hosszú ideje pereskedik a nyugdíjalappal. Pere azután is folytatódott, hogy a Legfelsőbb Semmítőszék néhány éve kimondta, a törvények alapján nem lett volna köteles járulékokat fizetni a 45. munkaév után. Ezt követően az alap fellebbezést nyújtott be és a folyamat még nem ért véget, írja a Politika.
Az ügyvéd szerint, ha már a nyugdíjrendszer szolidáris jellegét hangsúlyozzák, akkor ez a szolidaritás azokra is vonatkoznia kellene, akik túlfizették a járulékokat, mint ahogyan azokra is, akiknek csak egy kicsi hiányzik, hogy eleget tegyenek a nyugdíjba vonulás feltételeinek.
A hatályos nyugdíjtörvény értelmében nem lehetséges egyszeri befizetéssel „hozzávásárolni” a munkaévekből hiányzó részt. A nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény 15. szakasza értelmében a polgárok maguk is fizethetik a járulékokat és ugyanúgy szerezhetik meg nyugdíjjogosultságot, mint azok, akik más jogalapon vannak biztosítva, azonos feltételekkel mehetnek nyugdíjba, és a befizetett járulék összegétől függ majd a nyugdíj összege is.
A törvény értelmében a járulékokat havonta kell befizetni a nyugdíjbiztosítónak, méghozzá a jogszabályban feltüntetett 13 alapösszeg egyikét. A járulékfizetést a járulékokról és kötelező szociális biztosításról szóló törvény írja elő, amelynek rendelkezései szerint, amennyiben valaki még a kötelező nyugdíj- és járulékfizetési rendszerben van, akkor is fizetnie kell, ha már több mint 45 ledolgozott munkaéve van.
A nyugdíj és rokkantbiztosítási rendszer a folyó finanszírozáson alapul, a kötelezőség, a szolidaritás és a kölcsönösség elvén nyugszik és nem irányozza elő a befizetett járulékok visszafizetését.
Tehát, a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a befizetett járulékok visszafizetése nem lehetséges, sem abban az esetben, ha valaki 15 évnél kevesebb ideig dolgozott és nincs elegendő munkaéve, hogy öregségi nyugdíjba vonuljon, és azok sem jogosultak a különbözet visszafizetésére, akiknek 45 munkaévnél többre van befizetve a járulék, ami szintén „elveszett” összegnek tekinthető, figyelembe véve, hogy a nyugdíj összegének meghatározásakor legfeljebb 45 munkaévet számolnak.
Az említett jogszabályok ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy valaki 65 éves kora után is dolgozzon, de a nyugdíjának összegét a 45 ledolgozott munkaév alapján határozzák meg, vagyis ha 65 éves korában még nincs 45 munkaéve, akkor tovább dolgozhat, illetve fizetheti a biztosítást egészen a 45. munkaévig, és azt beleszámolják majd nyugdíjának összegébe.
