A víz békét teremthet, de akár konfliktusok forrása is lehet. Ha kevés a víz, ha szennyezett a víz, ha nem mindenki fér hozzá egyenlően, mind-mind feszültséget kelthet régiók vagy országok között.
Ezzel a bevezetővel jelenik meg idén a Víz Világnapja honlapja, amely arra hívja fel a figyelmet évről évre, hogy a rendelkezésünkre álló édesvízkészletek egyre fogynak és egyre szennyezettebbek.
„A jövő háborúit nem az olajért, hanem a vízért fogják vívni” – ez a megállapítás évek óta felmerül biztonságpolitikai szakértők körében, akik hangsúlyozzák a fontosságát annak, ahogyan a világ édesvízkészlete megoszlik a Földön és ahogyan ez feszültségeket generál már most is.
Az idén 31 éves Víz Világnapja sajnos az egyik legsikertelenebb világnap. Az ENSZ Közgyűlés hiába próbálja rábírni az országokat együttműködésre, közös erőfeszítésre, az édesvíz mára az egyik legnagyobb veszélyben lévő erőforrásunkká vált.
A víz a közhiedelemmel ellentétben nem kimeríthetetlen erőforrás. Az emberiség 2011-ben átlépett egy vörös vonalat: az édesvízkészletek többé már nem képesek visszapótolni az elhasznált, elszennyezett mennyiséget. Közben a Földön már több mint 8 milliárdan élünk.
A víz szennyezése nem kizárólag az édesvizet érinti, az óceánok, tengerek hasonlóan nagy veszélyben vannak. Tartós, visszafordíthatatlan károkat okozunk a nukleáris szennyezéssel, mikroműanyagokkal, ipari szennyezéssel, amelyek utólag kiszűrhetetlenek, és nem számít, hogy a Föld mely részéről származtak, mindnyájunkat érintenek.
A tengerek, óceánok élővilágát is fenyegetjük (Fotó: iStock)
A Föld vízkészletéből az édesvíz mindössze 3 százalékot tesz ki, viszont ennek legnagyobb részét nem tudjuk használni, mert a sarki jégsapkákban van befagyva. A rendelkezésünkre álló víz a Föld összes vízkészletének csak 0,5 százaléka, miközben már több mint 8 milliárd embert kellene biztonságos, tiszta ivóvízzel ellátni.
További probléma, hogy a klímaváltozás miatt az agrárium egyre több vizet kell, hogy használjon öntözésre. Korábban Magyarországon viszonylag kiegyenlített volt a gazdálkodás, ami mellett nem igényelt állandó öntözést az agrárium. Mára a szántóföldi kultúrákban vagy a költséges öntözés mellett dönt a termelő, vagy az ugyancsak költséges új fajtákat részesíti előnyben, amelyek a szárazságot jobban tűrik.
A Földön jelenleg a legnagyobb vízfelhasználó az ipar után a mezőgazdaság. A legkevesebb vizet még mindig a háztartások használják el.
Élelmiszer-termelésünk ma már elképzelhetetlen öntözés nélkül (Fotó: Pixabay)
Sajnálatos módon a világon mindössze 24 ország rendelkezik valamilyen együttműködési megállapodással a víz közös használatáról.
A legtöbb vizet használó országok Kína, Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Mexikó és India. Európában az Egyesült Királyságban és Franciaországban fogy a legtöbb víz.
Horvátország évek óta azzal emelkedik ki, hogy az Európai Unióban egy főre számítva náluk van a legtöbb megújuló édesvízkészlet.
Ma a Földön 2,2 milliárd ember él biztonságos ivóvíz nélkül, közülük 115 millióan felszíni vízből (tehát jórészt kezeletlenül) nyernek ivóvizet.
A világ lakosságának fele az évnek legalább egy részében súlyos vízhiánytól szenved.
Az elmúlt 50 évben a vízzel kapcsolatban következett be a legtöbb katasztrófa és a természeti katasztrófákat tekintve az összes haláleset 70 százalékáért volt felelős a víz.
A szervezők idén arra próbálják ráirányítani a figyelmet, hogy ha együttműködünk a vizet illetően, a keltett hullámok tovább fognak gyűrűzni, elősegítve ezzel a békét, a kihívásokkal szembeni ellenálló képességet. Stabilabb és virágzóbb holnap alapjait kell lefektetnünk.
Víz a békéért: A víz világnapja (Fotó: Pixabay)
