Nemcsak a független szerbiai sajtó, hanem a nemzetközi újságíró-szervezetek is felemelték szavukat a Dinko Gruhonjićnak szánt halálos fenyegetések ellen. Ritka azonban olyan beszámoló a történtekről, amelyből az is kiderül, hogy mi váltotta ki az erőszak – egyelőre szerencsére csak verbális – megnyilvánulásait. Ezért döntöttünk úgy, hogy magyarul is dokumentáljuk a legutóbbi, márciusi fenyegetés fabrikált ürügyét.
Először is tudni kell, hogy a bosznia-hercegovinai születésű Gruhonjić [ld. az 1. megjegyzést a cikk alján] a soknemzetiségű Vajdaság elkötelezett szószólója, a srebrenicai népirtás hangos elítélője és a volt-jugoszláv népek megbékélésének hirdetője, aminek következtében nem ritkán kerül összeütközésbe nacionalista megmondóemberekkel, különösen a nagyszerb világnézet leghangosabb képviselőivel. Nem véletlen tehát, hogy olyan rendezvényekre is meghívják, ahol nem okvetlenül a szerbpárti nézetek uralkodnak.
A minden bokorban ellenséget kereső nacionalisták műve volt, hogy 2024 márciusában a közöségi hálók egyes nacionalista oldalain megjelent egy 54 másodperces kiragadott videórészlet Gruhonjić egyik felszólalásából, amire egy évvel korábban, 2023. április 1-jén, a dubrovniki Rebedu fesztivál keretében került sor. A közönség előtt, kötetlen hangnemben megrendezett kerekasztal-beszélgetést Pero Mrnarević dubrovniki festő, filmrendező, politikai aktivista vezette. A másik két résztvevő Dragan Bursać (boszniai filozófiaprofesszor és UNICEF-díjnyertes kolumnista) és Zoran Kesić (belgrádi humorista, műsorvezető és politikai kommentátor) volt. Témájuk: Találkozásunk a 19. századdal (ami arra utal, hogy az említett időszakot a liberális világnézet térhódítása mellett a Népek tavaszának is nevezték, amivel együtt a nemzeteszme térhódításának is tartják. Ma pedig úgy tűnik, hogy a borzalmas tapasztalatok ellenére a világ lassan visszaszédül a nacionalizmus korszakába.
Dinko Gruhonjić (b1) beszél a Rebedu 2023 fesztivál egyik paneljén. A többi résztvevő: Dragan Bursać boszniai filozófiaprofesszor (b2), Pero Mrnarević moderátor (b3) és Zoran Kesić belgrádi humorista (j) (Képernyőmásolat a Rebedu Facebook-oldalán található videóról)
Az egyórás beszélgetésről készült felvétel ma is megtekinthető a fesztivál Facebook-oldalán. A 23. percben a műsorvezető arról kérdezi Gruhonjićot, hogy Vajdaságba és Szerbiába hogyan türemkedett vissza a 19. századi nemzeti szellem. Amikor Gruhonjić elkezd beszélni, valaki bekiabál a közönségből (aminek tartalma a videófelvételen nem vehető ki), de a moderátor fontosnak érzi, hogy felhívja a közönség figyelmét arra, miszerint ez egy komoly beszélgetés. Innentől érdekes Gruhonjić mondanivalója (a legszükségesebb magyarázatokkal és a hallható szöveg kiemelkésével – a szerk. megj.]:
Gruhonjić: Hát, ez most nem igazán komoly… Könnyű önöknek! Én Vajdaságból jövök, csak mi maradtunk Szerbiával [a volt Jugoszlávia széthullása után], pedig semmi közünk nem volt [a háborúhoz]. Szóval [érthetetlen jelző] kisebbségként vagyok itt. Sehogy nem tudják felfogni, hová tartozom, ezért találták ki számomra a Szabahudin nevet. Pedig hát „szép” nevem van, Dinko – mint Dinko Šakićnak [2]… [Gruhonjić itt enyhén nevet, amit a közönség is viszonoz, vagyis érti az öniróniát.]
Mrnarević [a műsorvezető közbeszól]: Tegnap volt itt róla szó…
Gruhonjić: Igen, belém nyilallt tegnap ez a Dinko-, Dinkózás, fel is kaptam a fejem. Dehát ez nem jutott eszükbe, nem ért el a képzeletükig, így kénytelenek voltak a Szabahudin nevet adni nekem is, mint Zorannak [3].
A Gruhonjić elleni támadásoknak megágyazó videórészlet azonban csak a Dinko név minősítéséig tart, és az egészet kontextusba helyező következő mondatokat – feltehetően szándékosan – kihagyja. Így persze könnyű megvezetni azokat, akiket a nacionalista eszmékbe vetett hit arra ösztökél, hogy halálos fenyegetésben részesítsenek akárkit, aki nem „az ő törzsükbe” tartozik. Ennek a szándékos megvezetésnek a része volt egy felszólalás is a szerb parlamentben, ahol Milenko Jovanov, a hatalmi Haladó Párt képviselője dühös kirohanással ment neki az ellenzéki Szerbia az Erőszak Ellen képviselőinek. Gruhonjić szerint ez a parlamenti tiráda inspirálta leginkább az őt ért fenyegetéseket is.
TOVÁBBI MAGYARÁZATOK:
- NÉVJEGY: dr. Dinko Gruhonjić (sz. Banja Luka, 1970), az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, a Független Vajdasági Újságíró Egyesület volt elnöke és a VOICE (Vajdasági Tájékoztatási és Elemző Központ) főszerkesztője, lapunk szerb nyelvű testvérlapjának, a Slobodna rečnek az időszakos tárcaírója.
- Dinko Šakić a jasenovaci usztasa haláltábor parancsnoka volt 1944–45-ben. A háború végén Argentinába szökött, ahol 1998-ban tartóztatták le és adták ki Horvátországnak. Hazájában háborús bűnök miatt – kétezer fogoly halálért tartották felelősnek – húszéves szabadságvesztésre ítélték. A börtönben halt meg 2008-ban.
- A 2022-ben elhunyt Zoran Laketa mostari férfi volt, aki a boszniai háború alatt a helyi horvát félkatonai alakulatoknak volt tagja, miközben fivére, Goran Laketa a bosznia-hercegovinai hadseregben szolgált és horvát gránát ölte meg. Apjukat, Ranko Laketát viszont a Republika Srpska hadseregébe sorozták be. A boszniai legendárium mindhármuknak a Szabahudin becenevet adta – ami arabul a Hit Hajnala jelentéssel bír –, mert mindhárman hajnalban születtek. Laketa üzenete a világnak az volt, hogy egyikük sem hitt abban a háborúban, amely szembeállította családja férfitagjait, valamint, hogy „Adja isten, soha senkivel ne történjen meg többé!”
Dinko Gruhonjić az életét fenyegető falfirka átfestése előtt beszél a történtekről az N1 tévé riporterének (Képernyőmásolat)
