Saját napfogyatkozásokat hozna létre az Európai Űrügynökség (ESA), hogy a kutatók tanulmányozni tudják a Nap legnehezebben megfigyelhető részét: a koronát, írja tudományos szaklapok alapján TECH rovatában a hvg.hu.
A tervek szerint két űrszonda haladna egymástól nagyjából 150 méter távolságra, amelyek közül az első a koronán kívül mindent kitakar a Napból, amit így a második meg tud figyelni.
Bár a művelet ennyiből egyszerűnek hangzik, valójában komoly kihívást jelent a megvalósítása a mérnökök számára. A két űrszondának ugyanis egymáshoz viszonyítva milliméteres pontossággal kell repülnie. Mindezt műholdas navigáció, rádiókapcsolat, valamint lézeres távolságmérés segítségével próbálják majd elérni a szakemberek. Dietmar Pilz, az ESA technológiai igazgatója szerint az egész olyan lesz, mintha egy hatalmas, 150 méter hosszú műszert kellene koordinálni.
Az ESA szerint a két eszköz 19 óra 36 perc alatt kerülné meg a Földet, ez idő alatt pedig hat órán át figyelné a Napot.
A kutatók azért is szeretnék alaposabban tanulmányozni a koronát, mert ez az, ami meghatározza az űridőjárást: innen indulnak útnak azok a részecskék, amelyek a Földet elérve kommunikációs zavarokat okozhatnak. A Proba-3 nevű küldetés célja, hogy megmérjék, mennyi energiát termel a Nap, amiből meghatározhatják az űridőjárás alakulását is.
Az ESA szerint a NASA 1975-ben már megpróbált valami hasonlót, amikor egy Apollo-kapszulával blokkolta volna a napfényt egy Szojuz űrszonda elől.
A két űrszonda a tervek szerint szeptemberben indulhat útnak.
Teljes napfogyatkozásra készülnek az Egyesült Államok tizenöt államában
Az Európai Űrügynökség vezérlőszobája (Fotó: Wikipédia)
