Első alkalommal kapja meg idén Szerbia a hiányfoglalkozások pontos listáját, mondta a Munkaügyi Minisztérium által felállított munkacsoport az Euronews Serbianak. A lista célja, mint mondták, hogy a munkáltatók számára megkönnyítse azt, hogy külföldieket vegyenek fel olyan munkákra, amelyeket nem tudnak helyi munkavállalókkal betölteni.
A Szerbiai Kereskedelmi Kamara kitért arra, hogy ezt a témát két oldalról közelítik meg, a jelenlegi égető munkaerőhiányt külföldiek felvételével kell megoldani, másrészt a szerbiai munkaerőképzést a mostani gazdasági igényekhez kell igazítani. Bár pontos adatok nincsennek a hazai munkaerőpiacról hiányzó munkavállalokról, a Szerbiai Munkaadók Szakszervezete szerint sok ágazatban van jelentős hiány.
Aleksandra Lakićević, a Szerbiai Német Fejlesztési Együttműködés képviseletében működő munkacsoport egyik tagja kifejtette, hogy a hosszútávú cél az országban hiányzó munkaerőállomány megfigyelésére szolgáló rendszer létrehozása, de kezdeményezést nyújtottak be az oktatási rendszer átfogó reformjára is. Lakićević szerint a mostani tervek alapján a nyár közepére vagy végére készülhet el a lista.
Mirjana Kovačević, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara Oktatási Központjának igazgatója, a duális oktatási központ munkatársa is beszélt a készülő listáról. Mint mondta, vannak olyan gazdasági profilok, amelyeket a gazdaság keres, azonban a diákokat annyira nem érdekli, ezért itt szükség lenne emberekre. Vannak olyan szakmák is, amelyek érdekesek a diákok számára, így nagyobb a beiratkozási szám, ilyen például a szakács, vagy akár a vendéglátós szakok. Kiemelte, hogy a duális oktatási modell lényege, hogy összekapcsolja a diákokat és a cégeket a létszámhiány problémájának hosszú távú megoldása érdekében. Szerinte a lista minden bizonnyal a külföldiek könnyebb foglalkoztatása érdekében készült, és az oktatási szektornak is fontos bázisa lesz, ugyanis ez fogja mutatni azt, hogy milyen irányba történjenek fejlesztések. Hozzátette, a hiányszakmák listájára kerülő képzések egy részénél azok a diákok akik ezeket a szakokat választják, akár egyfajta ösztöndíjra is számíthatnak, míg a programban résztvevő vállalkozások a befektetett pénzeszközök megtérülésére.Arra is rámutatott, hogy a gazdaságnak véleménye szerint nagyobb gondja lenne a külföldi munkaerő alkalmazásával, hiszen itt többletköltségek is kialakulhatnak.
Ha időközben kiderül, hogy egyes foglalkozások már nem számítanak hiányszakmának, és van elegendő hazai munkaerő, aki az üresen maradt pozíciókat be tudja tölteni, úgy a külföldi munkavállalók számára kiadott munkavállalási engedélyek számát csökkenthetik, és törölhetik a szakmát a hiányszakmák listájáról.
