A szlovákiai elnökválasztás második fordulójában a Fico-kormány jelöltje, Peter Pellegrini nyert, ám Ficónak mégis több hatalma lesz, mint neki. A közel-keleti háborúban végre segélynyújtásra is sor került, de az a kérdés is felmerült, hogy Németország segíti-e Izraelt a népirtásban. Új magyar ellenzék jöhet létre Magyar Péter vezetésével.  Oroszország vazallusi viszonyban áll Kínával. Végül lássuk, hogyan döntött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Svájc ellen a nem megfelelő klímavédelem miatt. Ezek voltak a világsajtó fő témái az elmúlt napokban. – Átlapoztuk a világsajtót Koppenhágától Torinóig és New Yorktól Sanghajig.

Új elnök jön Szlovákiában

Robert Fico miniszterelnök a választás estéjén szárnyai alá vette a leendő államfőt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Szlovákiában Peter Pellegrini parlamenti elnök lesz a következő államfő. A vasárnap közzétett hivatalos eredmények szerint a kormányjelölt a szavazatok 53 százalékát szerezte meg az elnökválasztás második fordulójában. Legyőzött ellenfele, Ivan Korčok volt külügyminiszter már vasárnap este gratulált neki a választási győzelméhez. Pellegrini júniusban veszi át a tisztséget Zuzana Čaputová jelenlegi elnöktől. A [leköszönő] liberális politikusnő kijelentette, hogy a számos ellenségeskedés, sőt családja elleni halálos fenyegetés miatt nem akart még egyszer indulni az elnöki posztért.

Pellegrini elmondta, hogy a rá szavazó csaknem 1,4 millió polgár Robert Fico miniszterelnök kormányát erősíti. Fico a Smer párt [Smer–Sociálna demokracia, azaz Irány–A Szociáldemokrácia] vezetője, amely a tavaly őszi parlamenti választásokon a legerősebb politikai erő lett az országban. Azóta a Smertől elszakadt Pellegrini a Hang–Szociáldemokrácia [Hlas–SD] pártot vezette. A harmadik kormánypárt a nacionalista SNS [Slovenská Národná Strana, azaz Szlovák Nemzeti Párt].

Korčok az első helyen állt az elnökválasztás első fordulójában, de egyértelműen elmaradt az abszolút többségtől. A karrierdiplomatát a liberális és a kereszténydemokrata ellenzéki párt támogatta. A választás után csalódottságának adott hangot, különösen azért, mert szerinte a választást az átláthatatlan kampány és a gyűlölet-szlogenek terjesztése döntötte el. De az eredményt ennek ellenére tiszteletben kell tartani. Korčok azt szorgalmazta, hogy továbbra is támogassák a szomszédos Ukrajnát hadifelszereléssel az orosz támadóháború elleni harcban. Emiatt a kormánypártok »háborús elnökként« emlegették.”

Az igazi elnök Fico lesz, kommentálja Pellegrini győzelmét a pozsonyi Dennik N című független napilap:

„Peter Pellegrini lesz az elnök, de csak a képeken mutatják annak az állami hivatalokban és az iskolákban. Az igazi elnök Robert Fico lesz. Ő személy szerint nem nyerhette volna meg a választást, mert túl sok embert elidegenített és túl sok elutasítást váltott ki a társadalomban. Ennek ellenére ő lesz az igazi elnök, mert kétségtelenül ő a koalíció vezetője, és Pellegrini minden szavának engedelmeskedik. […] Az egész állam most Fico kezében van, és ő lesz a bosszú elnöke és miniszterelnöke. Sötét és minden bizonnyal nagyon nehéz időszak áll előttünk. De a választók többsége úgy döntött, hogy ennek így kell lennie. Minden hatalmat Fico kezébe adtak, és ez a férfi ezt a legteljesebb mértékben ki is fogja használni. Ez a helyzet szomorú […], de nem örökkévaló, és ezért nincs minden veszve. Ellenkezőleg. Pontosan ilyen pillanatokban válik nyilvánvalóvá egy ország jellege. Védjük meg magunkat!”

Humanitárius segély Gázába

A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag című liberális napilap vasárnapi száma így kommentálja az Egyesült Államok álláspontját Izrael magatartásáról a Gázai övezetben folytatott háborúban:

„Bár az amerikai elnök hónapok óta próbálja elérni, hogy Benjamin Netanjahu jobboldali kormánya megkímélje a civileket és engedélyezze a humanitárius segélyt – de a győzködésnek csak minimális hatása volt. Ezért Joe Biden most ultimátumot adott Netanjahunak. Ha Izrael nem tesz többet a palesztin polgári lakosság biztonságának szavatolásáért, az USA meg fogja változtatni szerepét ebben a háborúban. Nem sokkal ezután Netanjahu bejelentette, hogy mostantól két új csatornán keresztül engedik be a segélyszállítmányokat az övezetbe. Hogy ezáltal a helyzet javulni fog-e, kétséges. És fel kell tenni ezt a kérdést is: milyen más lépést akar az USA húzni? Mert hiszen döntő fontosságú a katonai segítségük, amely nélkül Izrael nem tudna létezni. És az amerikaiak valóban megtagadnák ezt Izraeltől? Főleg akkor, ha Irán esetleg valóban háborúba lép Izrael ellen? Nem, aligha tennék, és ezt Netanjahu is tudja. Neki a következő célja egy Rafah elleni offenzíva, ahol 1,5 millió palesztin menekült él. Ez egy vörös vonal Biden számára. Igazán?! Na, majd meglátjuk.”

A hágai Nemzetközi Bíróság másodszor tárgyalja a gázai háborút és most  Németország került a vádlottak padjára, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„A hágai békepalotában hétfőn ismét a gázai háborúra helyezték a hangsúlyt. De ellentétben azzal az üggyel, amelyet Dél-Afrika folytat a Nemzetközi Bíróság előtt, ezúttal nem Izraelt, hanem Németországot vádolják. Az eljárást Nicaragua kezdeményezte. Az autoritárius Daniel Ortega elnök vezette közép-amerikai kormány azzal vádolja Németországot, hogy Izrael támogatásával megsérti a nemzetközi jogot. Nicaraguát aggasztja a nemzetközi humanitárius jog, azaz a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jog és a palesztinok önrendelkezési jogának megsértése és a népirtás.

[…] Nicaragua azzal érvel, hogy Németország nemcsak arra köteles, hogy ne kövessen el népirtást vagy háborús bűnöket. Az erre vonatkozó egyezmények aláírójaként Németország köteles mindent megtenni az ilyen bűncselekmények megelőzése érdekében. A német szövetségi kormány azonban nemcsak ezt a kötelezettségét hanyagolja el. Még politikai, pénzügyi és katonai támogatásával is segíti és támogatja Izraelt. Bár Németország tisztában van azokkal a bűncselekményekkel, amelyeket Izrael követ el a Gázai övezetben, az üzlet a korábbiak szerint folytatódik – »vagy még jobban, mint korábban« – mondta Alain Pellet francia nemzetközi jogi szakértő. A nicaraguai diplomata és Carlos José Argüello Gómez volt igazságügy-miniszter »jövedelmező quid pro quo«-ról beszélt.

[…] Nicaraguával ellentétben a német szövetségi kormány nem feltételezi, hogy Izraelt népirtással vádolhatják. Az ENSZ-egyezmény szerint ilyen bűncselekményt az követ el, aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjait megöli, »súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz nekik«, vagy olyan életfeltételeket szab rájuk, amelyek »testi pusztuláshoz« vezethetnek. Ehhez azonban bizonyos szándéknak is kell lennie. A nemzetközi jogi szakértők »népirtó indítékról« beszélnek. A cselekvéseknek a szándéka az kell, hogy legyen, hogy »a csoportot mint olyant teljesen vagy részben megsemmisítse« – áll az egyezményben. Izrael ellen ezért azt kellene bebizonyítani, hogy kollektív programja van a palesztinok megölésére, csak azért, mert ők palesztinok – és nem azért, hogy megvédje magát a Hamász ellen. A szövetségi kormány valószínűleg többek között azzal fog érvelni, hogy nem tesz többet a szükséges segélynyújtásnál. Azonban két dologra kell utalnia: arra a tényre, hogy valóban nem népirtás történik, és arra, hogy segíteni akar.”

Új magyar ellenzék van kialakulóban

„Magyar Péter bizonyította, hogy tömegek állnak mögötte, és sokkal több embert tud utcára vinni, mint az ellenzéki pártok együttvéve”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap és így folytatja:

„Érdemi kihívást jelent az Orbán-kormánynak és az ellenzéknek is, ráadásul úgy, hogy a szombati tüntetésen sem jelölte ki, milyen ideológiai vagy program mentén akar politizálni. […]

Ez az Orbán-rendszer eddigi 14 évének legnagyobb ellenzéki tüntetése volt. Magyar Péter érdemi kihívást jelent mind az ellenzéki pártokra, mind pedig a kormányoldalra nézve. Bizonyította, hogy tömegek állnak mögötte, és sokkal több embert tud utcára vinni, mint az ellenzéki pártok együttvéve – értékelte a szombati eseményeket a Népszavának Nagy Attila Tibor politikai elemző, aki személyesen is ott volt a tüntetésen. Úgy gondolja mindehhez fontos hozzátenni, hogy kíváncsiskodók is bőven akadtak a tömegben, vagyis nem biztos, hogy mindenki a szavazatával is Magyar Péter mellé állna egy választáson.”

A müncheni Süddeutsche Zeitung című progresszív-liberális napilap ezt írja erről:

„Magyar Péter bizonyította, hogy mekkora támogatottságot élvez. Több százezer embert vitt az utcára tiltakozásul a kormány ellen, ugyanakkor elhatárolta magát az ellenzéktől is. Megjósolta előre, mennyien lesznek a Kossuth téren, úgyhogy aki emiatt korábban nagyképűséggel vádolta, az most kénytelen beismerni a tévedését.

Magyar Péter a magyar politika vadonatúj csillaga, aki két hónappal ezelőtt még teljesen ismeretlen volt, most meg tömegeket mozgósít Orbán és a »maffia-állam« ellen. Ekkora demonstráció a Fidesz hatalomra lépése óta nem volt Budapesten. Magyar Péter a felesége lemondása után döntötte el, hogy szakít a rendszerrel, illetve, hogy a nyilvánosság elé lép.

[…] Magyar Péter most egyaránt támadja a kormányfőt és Gyurcsányt, amivel pártok fölötti jelöltként kíván megjelenni. Ezzel kihasználja az ellenszelet. Üzenete az, hogy terveit egyedül akarja megvalósítani, minden ballaszt és az elit nélkül. De kiemeli azt is, hogy a magyaroknak közösen kell fellépniük, le kell győzniük a politikai árkokat, vissza kell szerezniük a politika becsületét, és túl kell jutniuk a Fidesz által okozott erkölcsi és gazdasági válságon.”

Oroszország Kína vazallusa

A római La Stampa című liberális napilap így ír Oroszország és Kína kapcsolatáról:

„Az a tény, hogy Peking és Moszkva között árnyalatok, különbségek, sőt korlátozott nézeteltérések is vannak, nem szabad, hogy azzal áltasson minket, hogy viszályt szíthatunk Kína és Oroszország között, például azzal, hogy Peking meghívja Moszkvát a »békére való törekvésre« Kijevvel. Ukrajna orosz inváziója fordulópontot jelentett a nemzetközi rendszerben. Ez Kínának előnyére vált, mert Oroszországnak segítséget kellett kérnie tőle. […] Most Oroszország Kínával való kapcsolata egy vazallusi viszony lett – paradoxon egy olyan vezető számára, akinek a célja a birodalom helyreállítása volt.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap így ír Lavrov orosz külügyminiszter pekingi látogatásáról:

„A kétnapos látogatás célja a kölcsönös politikai bizalom további elmélyítése és a kétoldalú együttműködés előmozdítása. De szóba kerülnek forró témák is, sőt Putyin orosz elnök májusban Pekingbe is ellátogathat. Mindkét ország nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozik együtt a nemzetközi színtéren, hanem sok más formában is, például a BRICS-országokkal [Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Irán és az Egyesült Arab Emírségek]. Ami Ukrajnát illeti, Lavrov a kínai kormány álláspontját az eddigi legészszerűbb javaslatnak minősítette a válság megoldására.”

Az Emberi Jogok Európai Bírósága Svájc ellen döntött

A koppenhágai Politiken című liberális napilap rámutat arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte Svájcot, de elutasította a más országok elleni kereseteket:

„Az a tény, hogy a Bíróság elutasította Portugália és Franciaország kereseteit, kiábrándító, de ebben az összefüggésben kevésbé fontos. Ma már világos, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése nem pusztán olyasvalami, amiben az államok elkötelezettek egymás iránt, hanem olyasmi, amihez a polgároknak kifejezetten joguk van. A strasbourgi bíróság csak Európa felett rendelkezik joghatósággal, miközben az éghajlati válság globális. De most más nemzetközi jogi testületek is elindulhatnak ugyanebben az irányban.”

A stockholmi Expressen című liberális napilap így vélekedik:

„Igaz ugyan, hogy az éghajlatváltozás több hőhullámhoz vezet, de bizarr dolog ezért Svájcot hibáztatni. Nem lehet csupán egy szereplőt mindenért felelőségre vonni. Az állam beperlésével a hatalom a demokratikusan megválasztott parlamentektől az ügyvédekhez kerül. Nem valószínű azonban, hogy egy ambíciózus klímapolitika támogatottsága növekedni fog, ha a polgároknak az lesz a benyomásuk, hogy a politikákat aktivisták irányítják bírósági döntésekkel, nem pedig demokratikus választások segítségével.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)