A tanulók 40 százaléka nem figyel arra, amit a tanárok mondanak, a figyelem hiánya a legnagyobb probléma a szerbiai iskolákban a PISA 2022 kutatás utolsó ciklusa szerint. Más országokban sem sokkal jobb a helyzet, átlagosan 30 százalék a nem figyelők aránya – írja a Danas.
A kutatásban 15 éves diákokat mértek fel.
„Ez azt jelenti, hogy úgy ülnek az órákon, hogy a nem figyelést gyakorolják. A Pszichológiai Intézet korábbi kutatásai, amelyek az oktatási tevékenységek megtapasztalására irányultak, egyértelműen kimutatták, hogy a figyelés nehéz a diákok számára, vagyis szellemi elköteleződést igényel, ugyanakkor unalmasnak tartják az órákat” – mondta Marina Videnović pszichológus. a PISA 2022 elemzője.
Újabb kutatások szerint a gyakori iskolai unalomérzés erőszakos viselkedést válthat ki.
„Tehát az érdekes órák az iskolai erőszak megelőzésére is alkalmasak lennének” – tette hozzá a szakember.
Mi a fő probléma?
„A tanárok órái, előadásai nem érdekesek a diákok számára. Elvesztik motivációjukat, a tanárok egyre nehezebben tudják fenntartani az érdeklődésüket. Az iskolai munka minőségének külső vizsgálata azt mutatja, hogy a domináns tanítási forma továbbra is hagyományos frontális módszer, azaz a tanár diktál, a diákok hallgatnak, és jegyzetelnek. Ennek a tanítási formának a dominanciája nehezen igazolható manapság, amikor az információ sokkal könnyebben hozzáférhető, mint a korábbi időszakokban” – mondta Videnović a Danasnak.
Véleménye szerint ma a tanulás nem az információszerzést kellene, hogy szolgálja, hanem annak gyakorlását, hogy az információkat hogyan lehet megtalálni, a célunknak megfelelőeket kiválasztani, majd felhasználni valamilyen probléma megoldására.
„Egy ilyen megközelítéshez egy olyan óra kialakítására lenne szükség, amelyen a tanulók tevékenysége nem a figyelmes hallgatásra korlátozódik, hanem magába foglalja az aktív munkát valami elsajátítására, egy probléma megoldására” – hangsúlyozza a 2022-es PISA teszt eredményeinek elemzője.
Hozzá kell tenni, hogy a fennálló problémák miatt nem az egyes tanár vagy diák okolható. A mára már elavult eszközökkel operáló oktatási rendszer alapoktól való reformjára, modell- és szemléletváltásra, nem utolsó sorban pedig a tanári bérek emelésére lenne szükség ahhoz, hogy kialakulhasson a mai kor kihívásainak, és a mai generációknak megfelelő oktatási környezet Szerbiában. A diákok nem figyelésével kapcsolatban gyakran felmerül az a kritika, hogy a digitális eszközök túl-használata miatt nem képesek figyelni az órákon, ráadásul a diákok digitális térben való fokozott jelenléte, a vizuális ingerek sokaságával való találkozása olyan szellemi működésmódot alakít ki, amely mellett a frontális oktatásnak manapság már nincs reális esélye. Nem vitás, hogy a „kütyühasználat” probléma, viszont ahogyan a pszichológus hangsúlyozta, a tanulásnak az kellene, hogy a célja legyen, hogy megtanuljunk bizonyos eszközöket az adott célnak megfelelően használni. Ez bizonyos esetekben magában foglalhatja az elektronikus eszközök tanórai használatba való célzott bevonását, amivel nem csak a diákok mobiltelefon nyomkodás iránti vágya lenne mérsékelhető, de egyúttal arra is megtaníthatná őket, hogy hogyan használják az eszközöket tanulási célra, és hogy kritikusak legyenek az interneten fellelhető információkkal szemben, vagyis, hogy valamilyen szinten megtanulják megválasztani, kontrollálni a sokunkat magába szippantó információáradatot.
