Ahol nem biztosítják a kollektív jogokat, akkor ott nem integrációról, hanem asszimilációról beszélünk, hangsúlyozta dr. Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó Szabadkán az Együttműködő nemzet–A határon túli magyarság helyzete és jövője című panelbeszélgetésen.
A Közéleti kérdések keresztény szemmel című programsorozat, illetve a KÉSZ-fórum a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közös programsorozata, a szabadkai rendezvény társszervezője pedig a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) volt.
A fórumsorozat szabadkai állomásának panelbeszélgetésén részt vett dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke, továbbá dr. Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A beszélgetést moderáló dr. Zachar Péter, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének társelnöke hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika stratégiai célja a szülőföldön való megmaradás, gyarapodás. Elhangzott, hogy a magyar kormány 2010 óta 1.300 milliárd forinott fordított a határon kívüli magyarság erősítésére és segítésére. Megállapította, hogy többek között abban a hiszemben csatlakozott az Európai Unióhoz Magyarország, hogy az EU-s tagság majd lendületet ad a magyar-magyar kapcsolatok megvalósításában, de azt látjuk, hogy az EU-n belül nagyon nehezen valósulnak meg a nemzeti érdekek. Van hely, de nem biztos, hogy van fogadókészség, fogalmazott Zachar.
2010 óta megvalósult eredmények
Dr. Szili Katalin Zachar kérésére elmondta, szerinte a legfontosabb változás, ami 2010 óta alapjaiban meghatározza a viszonyt a határon kívüliek és az anyaország között az, hogy a kormány politikájában fókuszba került a nemzet kérdése és a nemzeti összetartozás kérdése. 2011-ben elkészült az új alaptörvény, amelyben szerepel, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyar nemzettársaiért. Egy érzelmi közösséget sikerült kovácsolni, fogalmazott.
Ténylegesen működik ez az egység? Ismerjük és értjük egymást anyaországi és határon túli magyarok? Van valamilyen képünk egymásról?, tette fel a kérdést Zachar, amire Pásztor azt mondta, nem kellőképpen és nem megfelelő mértékben, habár ebben is történt előrelépés.
„Húsz évvel ezelőtt, Vajdaságot illetően a magyarverésekről szóltak a híradások. Magyar-magyar viszonylatban és szerb-magyar viszonylatban sem ilyenek voltak a kapcsolatok. Akkor arról beszélgettünk, hogy mit kell tenni, hogy ne legyen mindennaposak a magyarverések. Húsz év után, meg itt tartunk, ahol tartunk, ez a magyar nemzetpolitikának és a szerb-magyar megbékélésnek köszönhető”, mondta Pásztor.
Jelen és jövőkép
Dr. Szili Katalin, tekintettel arra, hogy 2022-ben valamennyi országban népszámlálás volt, összefoglalta a számokat.
Felvidéken (az, hogy milyen a metodika a népszámlálásra, sokban függ attól, hogy milyennek látszunk, tette hozzá) elsődleges és másodlagos nemzetiség is volt opcióként megadva. Ott 435 ezren vallották magukat elsődlegesen, 35 ezren másodlagosan magyarnak. Tíz év távlatában 2.000 fős a fogyás, ami nagyon jó eredmény. Erdélyben 1,1 millió magyar él, de ott más volt a metodika és a rendszer miatt kimaradt a népszámlálásból 2,5 millió ember. Kárpátalján csak becslések vannak, ott 2001 óta nem volt népszámlálás. Horvátországban 10 ezer párszázan vallották magukat magyarnak.
„Sokan azt mondják a szomszédos országainkban, hogy integrálni akarják a kisebbségi közösségeket. Ahol nem biztosítják a kollektív jogokat, akkor az integráció asszimilációhoz vezet”, jelentette ki.
A vajdasági magyarság helyzetére a népszámlálási adatok tükrében dr. Pásztor Bálint reagált.
„A számok kegyetlen dolgok és ha önmagában véve azt nézzük, hogy a két népszámlálás között az derült ki hivatalosan, hogy közel 70.000 fővel csökkent a vajdasági magyarság száma. Ez egy tragédiaként is beállítható lenne és valóban tragédia is. Ennek ellenére tudjuk, hogy ezek a folyamatok nem egyik napról a másikra és nem is tíz év alatt szoktak lezajlani. A negatív folyamatok következményei most értek be. A 90-es években a behívók, a háború, az embargó, a hiperinfláció elől rengeteg ember költözött el, azok a 20-as, 30-as években jártak, aztán nem itt alapítottak családot, nem itt születtek gyerekeik. Ez most vált láthatóvá. 184 ezren vagyunk hivatalosan, de meg kell nézni milyen intézményrendszert tudunk fenntartani és milyen életerős közösség a vajdasági magyar közösség, a számokat meghazudtoló módon. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez a 184 ezer ember produkált közel 65.000 szavazatot a VMSZ számára. A mi számaink nem maradnak el a felvidéki magyarság számaitól, annak ellenére hogy ők sokkal többen vannak. Büszkének kell lennünk a szívósságunkra. Mennyien lennénk akkor, ha mindezt nem csinálnánk? Én nem vagyok borúlátó és biztos vagyok benne, hogy a vajdasági magyar közösség biztosítva van, ha ilyen összetartók maradunk”, elemezte az adatokat a VMSZ elnöke.
Dr. Szili Katalin szerint a vajdasági magyar közösség a Kárpát-medence zászlóshajója. Nem az a baj, ha elmennek, hanem az a jó, ha visszajönnek, mondta, majd kiemelte, hogy Pásztor Istvánnak köszönhető az, hogy ilyen most a közösség.
A közösségek jövője az EU-ban
Pásztor az Európai Unió és Magyarország viszonya kapcsán elmondta, azzal, hogy az EU zsarolja Magyarországot, nekünk, vajdasági magyaroknak is ártanak. Ezt mi azért nem érezzük annyira, mert Magyarország kormánya a brüsszeli intézkedések ellenére nem von meg a határon túli magyarságtól egy forintot sem, mintha nem lenne büntetőintézkedés.
„Sajnos az az igazság, hogy ahogy Magyarországot, úgy Szerbiát is érik megalapozatlan vádak. Vannak olyan tagjai az EU-nak, akik a belépésük pillanatában rosszabb állapotban voltak, mint amilyenben Szerbia van most, vagy volt évekkel ezelőtt. Az európai folyamatok, a képmutatás, az intézkedések, amelyek jellemzik a brüsszeli adminisztrációt, nem jó irányba vezetnek. Az ami az Európa Tanácsban történik Koszovó felvételével kapcsolatban, egyetlen egy célt szolgál: hogy rángassák és kedvét szegjék a szerbiai polgároknak a csatlakozástól. Számomra a legfontosabb üzenet, meg kell tanulnunk vágyakoznunk az után, amink van, és a vajdasági magyar közösségnek arra kell büszkének lennie, amije van.
Mire lenne szükség, hogy továbbra is erős legyen a határon kívüli magyar közösség?
Dr. Szili Katalin szerint a legfontosabb az, hogy a kormány garantálni tudja a biztonságot. Azzal, hogy Orbán garantálja, hogy nincs olyan forgatókönyv, amely szerint része lehetünk, annak a gondolatnak, ami megfogalmazódik egy német kancellár vagy egy francia elnök fejében.
Pásztor szerint a vajdasági magyarság esetében ez a gazdaságfejlesztés és a kollégiumi rendszer kiépítése.
„A gazdaság azért, hogy ne csak nyelvében, hanem vállalkozói rétegének vastagságában is éljen a nemzet. A kollégiumi rendszer pedig azért fontos, mert a működők azt mutatják, hogy nincs elég hely, mindig vannak olyan, akik nem jutnak be. Ha Szabadkán egy kollégiumot fel tudnánk építeni, akkor a vajdasági magyarság itthonmaradása érdekében tennénk”, fogalmazott Pásztor.
