Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija szervezet programigazgatója elmondta, hogy a decemberi választások előtt több mint 420 millió eurót osztottak szét az állampolgárok között. Mint mondta, az állami források elszórásának más mechanizmusai is léteznek, a pénzosztáson túl, például az adósságelengedés is ilyen.
Vannak persze dolgok, amelyek kevésbé láthatóak, mint a közvetlen állami támogatás a nyugdíjasoknak. Az adósságelengedés ugyanolyan hatással van az állami forrásokra, mint a közvetlen kifizetés – emelte ki Nenadić, aki példaként hozta fel azt, hogy az Infostan közszolgáltató a múlt év végén lehetővé tette a polgárok számára, hogy több részletben, kedvezménnyel fizessék ki tartozásaikat a cég felé, ezáltal pedig kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint azok, akik rendszeresen befizették kötelezettségeiket. Hozzátette, hogy bár a legtöbb esetben a pénzt legális konstrukción keresztül adták oda a polgároknak, akkor is nyilvánvaló volt, hogy miről van szó, és hogy ennek a rendszernek egyáltalán nem kellene jelen lennie, mert sérti az egyenlőséget a választási folyamatban.
Nem csak a már meglévő pénzeszközök elpazarlásáról van szó, hanem arról is, hogy olyan pénzeket költött így el az állam, amelyek a döntés meghozatalakor még nem is léteztek, vagy éppen ismert, hogy kölcsönökből fogják ezeket az eszközöket biztosítani – mutatott rá, kiemelve, hogy kiadványukban szerepel az is, hogy szabályozás útján kellene elérni azt, hogy ezt a helyzetet korlátozzák. Szervezete javasolja azt is, hogy a korrupció megelőzéséről szóló törvény 50. cikkét módosítsák, továbbá jelentősen korlátozzák a hivatalos kampány lebonyolításának lehetőségét, és a közforrás fogalmát is bővítsék ki.
Zoran Stojiljković, a Politikatudományi Kar professzora szerint a legvitathatóbb kérdés a korrupció és a gazdasági növekedés bonyolult kapcsolata. Elmondta, hogy csábító, és politikailag manipulatív az, amikor az infrastrukturális projektek áremelkedéseit kihasználják, és ennek következtében élnek vissza az összegekkel. Ő szintén szorgalmazza azt, hogy korlátozzák a választási kampány forrásait, mert ez az, ami kicsit kiegyenlítené a választási feltételeket is.
Ez egy olyan ország, ahol nincsennek intézmények. Dubaiban sincs, azonban ott gazdagok az állampolgárok, Szerbiában azonban ezt alig élik túl, szegények a polgárok, így a 20 000 dinárok egyszeri kifizetése egyszerű vesztegetés. – tette hozzá Miroslav Milićević a Korrupcióellenes Tanács munkatársa.
Milan Ćulibrk, a Radar hetilap politikai és gazdasági szerkesztője kiemelte, hogy a Szerb Haladó Párt választás előtti naggyűlése is olyan rendezvény volt, amiért papíron senki sem fizetett
Valaki fizetett ezért, csak nincs feltüntetve, a finanszírozási jelentésekben nincs információ arról, hogy mennyibe került ez összesen a Szerb Haladó Pártnak, tette hozzá.
