A megkérdezett szerbiai újságírók fele engedett az öncenzúrának, és végül nem tette közzé az elkészült szöveget, egyharmaduk pedig fenyegetésekkel szembesült az elmúlt évben – derült ki a „Fenyegetések, támadások és újságírókra nehezedő nyomások Szerbiában” című felmérésből.
A szerbiai újságírók – amint azt a Szerbiai Újságírók Szövetsége (UNS) a felmérésből kimutatta – nagyrészt digitális erőszakkal és növekvő öncenzúrával szembesülnek.
„A megkérdezett újságírók több mint fele elismerte, hogy lemondott egyes általuk készített médiatartalmak közzétételéről”, és a leggyakoribb okként a biztonság miatti félelmet, a munkáltatói nyomást és az etikai dilemmákat említette” – áll a közleményben.
Nyilvánvaló, hogy az újságírókra nehezedő politikai és gazdasági nyomás öncenzúrához vezet, írja a Beta.
Az újságírók az intézményi nyomást jelölték meg a leggyakoribb típusként (46 százalék), amely magában foglalja a médiaeseményekhez való hozzáférés megakadályozását.
A médiaszabadság elleni fenyegetés második leggyakoribb típusa a gazdasági nyomás vagy a munkahelyi bizonytalanság (40,2 százalék) és a verbális fenyegetés (30,5 százalék).
Az illegális tevékenységekről és korrupcióról tudósító újságírók többnyire azt nyilatkozták, hogy fenyegetésről számoltak be a rendőrségnek és az ügyészségnek, a napi aktualitásokról tudósító újságírók pedig azt, hogy nem.
Szinte az összes újságíró (90 százalék) nem megfelelőnek ítélte az illetékes hatóságok reakcióját a bejelentett fenyegetésekkel kapcsolatban.
A legtöbb fenyegetés a válaszadók szerint névtelen feladóktól (14,1 százalék), magát valamely politikai párt támogatójának valló állampolgároktól (14,1 százalék) és köztisztviselőktől (13,1 százalék) érkezett.
Minden negyedik fenyegetésnek, támadásnak, nyomásnak kitett újságíró nyilatkozott úgy, hogy ezek a helyzetek kihatással voltak testi egészségére, a válaszadók 40 százaléka pedig szorongást, kényelmetlenséget, félelmet észlelt – áll a közleményben.
Az újságírók 2023-as biztonságáról szóló kutatás egy olyan felmérésen alapul, amelyben 130 újságíró és más médiamunkás vett részt. A jelentés szerzője Ivo Čolović, a Szerbiai Újságírók Szövetségével és a Szerbiai Független Újságírók Szövetségével együttműködésben készült.
