Az állattenyésztésben növelni kell a támogatásokat, beruházásokat, ugyanis ez nagyobb hozzáadott értéket hozna, mint a gabonatermelés – mondta Dragan Glamočić, az újvidéki Mezőgazdasági Kar professzora, aki hozzátette, hogy nagyobb forrásokkal kellene ösztönözni az állatállomány növekedését. Mint mondta, a sertéstartásban anyagazdaságokat kellene létrehozni, nem pedig importálni a kandisznókat, valamint a húst.
Glamočić, aki 2013-2014 földművelésügyi miniszter volt, 2022-től pedig a miniszter tanácsadója kijelentette, hogy nem kell eltörölni a gazdák támogatását, hanem az állattenyésztésbe kellene beruházni, támogatni. Kiemelte, ha nagyobb lenne az állattenyésztési alap, akkor drágulnának a most rendkívül olcsó gabonák, hiszen nőne a kereslet a hazai piacon.
Mint kijelentette, Szerbia célja nem lehet az, hogy gabonaexportőr, illetve hús, tej, tojás és egyéb feldolgozott termékek, köztük zöldségfélék importőre legyen, és ne legyen növekvő kereskedelmi deficitje.
Abból a történetből, hogy Szerbia el tudná látni fél Európát élelemmel, eljutottunk odáig, hogy több húst, tejet, tojást és zöldséget importál,mint amennyit exportál – tette hozzá Glamočić. Szerinte az állattenyésztést a talaj humuszának helyreállítása miatt is kellene fejleszteni, minden negyedik évben trágyával kellene a földet trágyázni, ugyanis a humuszban gazdag talaj ellenállóbb a szárazságnak is. Éppen ezért szerinte növelni kell az állattenyésztésbe és a legmodernebb eszközökbe történő beruházásokat is, amelyek a gazdálkodók termelékenységét és munkájukat könnyítené meg. Mint mondta, ha nem modernizálják a következő években a berendezéseket, úgy eltűnnek, hiszen ez évi 365 napos munkaerőt igényel, és ezt a munkát aligha akarja bárki végezni.
Az uniós országok – mint mondta – költségvetésük mintegy 25 százalékát fordítják vidékfejlesztési beruházásokra, Szerbia pedig 2018-2019-ben elérteugyan a 22 százalékot, de aztán csökkenni kezdett, így idén a költségvetésben tervezettnek megfelelően tíz százalék alá csökkentek a beruházások. Hozzátette: Európa azt tervezi, hogy ezt az arányt 25-ről 35 százalékra emeli a következő három évben.
