Kilencvenhat éves korában, május 9-én elhunyt Ivan Ivanji író, műfordító, a Vreme szerzője. Az annak idején zsidóként üldözött Ivanji, éppen a a fasizmus elleni győzelem napján halt meg. Pontosan 80 évvel ezelőtt zsidóként deportálták Újvidékről, Ivanji pedig egykori táborától mindössze tíz kilométerre, május 9-én Weimarban hunyt el.
Ivanji 26 regényt írt, néhányat eredetileg szerbül, néhányat németül. Három novellagyűjteménye, három verseskötete jelent meg, de írt színdarabokat, gyerekkönyveket, emlékiratokat, esszéket is. Magyar költészetet szerbre fordított.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dolgozott tervezőgeometria tanárként, újságíróként, de volt a Belgrádi Kortárs Színház művészeti vezetője, a Nemzeti Színház igazgatóhelyettese, Tito német fordítója.
Nagybecskereken született, zsidó orvoscsaládban. Szüleit nem sokkal a német megszállás után, 1941-ben megölték. Túlélte a náci auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokat.
Szavai szerint a tábor után minden nap egy ajándék volt, győztesnek érezte magát attól, hogy életben maradt.
Élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul irodalmi estet tartott a Weimari Színházban, és felolvasott a Kovácsoltvas betűk című regényéből.
A Holokauszt egyik utolsó élő tanújaként kötelességének tartotta, hogy folyamatosan figyelmeztessen a felejtés veszélyeire, a nacionalizmus, a rasszizmus és a modern diktátorok visszatérésére, a háborúk és a szegénység elől menekülő gyerekek halálára. Azt mondta: soha nem szabad megbékélnünk azokkal a körülményekkel, amelyek között élünk.
