Az MTA honlapján található a hír, miszerint közös nyilatkozatot adtak ki a huszonhét EU-tagállam tudományos akadémiái, hogy figyelmeztessék a döntéshozókat az európai parlamenti választások előtt: Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik. Az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak.
A nyilatkozat szerint a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából. A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött.
Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökeinek üzenete a 2024-es európai parlamenti választások jelöltjeihez:
Biztosítsuk az Európai Unió globális vezető szerepét a tudományban és az innovációban!
Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.
Segítsük elő a tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulását!
A nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az Európai Unió legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára.
Fektessünk be a tudományba és az oktatásba!
A tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek színes és ellenálló demokráciák számára. Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az Európai Uniónak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP három százalékát évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét.
Használjuk fel a tudományos eredményeket a szakpolitikákban!
Az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az Európai Parlament is óriási felelősséget visel a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az Európai Unióban. Felszólítjuk a tagállamokat és az Európai Unió intézményeit, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Az előttünk álló kihívások – hogy csak néhányat említsünk: az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás – olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.
Aláírók: Osztrák Tudományos Akadémia, Belgiumi Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia, Belgiumi Királyi Tudományos, Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia, Bolgár Tudományos Akadémia, Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, Ciprusi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia, Cseh Tudományos Akadémia, Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia, Észt Tudományos Akadémia, Finn Tudományos és Irodalmi Akadémia, Francia Tudományos Akadémia, Leopoldina Német, Természettudományos Akadémia, Athéni Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia,Királyi Ír Akadémia, Accademia dei Lincei, Lett Tudományos Akadémia, Litván Tudományos Akadémia, Luxemburgi Nagyhercegi Intézet Természettudományok Osztálya, Máltai Egyetem, Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia, Lengyel Tudományos Akadémia, Lisszaboni Tudományos Akadémia, Román Akadémia, Szlovák Tudományos Akadémia, Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia, Spanyol Királyi Fizikai és Természettudományi Akadémia, Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
V. P.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete éjszakai kivilágításban (Fotó: Wikipédia)
