Az UNICEF legfrissebb kutatása szerint Szerbiában mintegy 800 ezer ember kevesebb, mint 12 ezer dinárból gazdálkodik havonta, vagyis kétszer annyian kénytelenek ekkora összegből megélni, mint 2022-ben – írja a BBC szerb nyelvű portálja.

Ez a valamivel több mint 800.000 fő az abszolút szegények csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy nem tudják kielégíteni az alapvető életszükségleteket, nem rendelkeznek megfelelő lakhatási körülményekkel, nem jutnak hozzá a szociális védelemhez, egészségügyi, oktatási és kommunális szolgáltatásokhoz, mindezek miatt pedig a munkaerőpiacra sem tudnak belépni.

„Bár a korábbi években csökkent az abszolút szegények száma, Szerbiában a lakosság egyharmada napról napra él” – áll a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) kutatásában.

„Az ukrajnai helyzet miatt emelkedtek az élelmiszer- és energiaárak, azok a dolgok drágultak leginkább, amire a lakosság legszegényebb rétegei a legtöbbet költenek. Ez az egyik oka annak, hogy hazánkban az emberek elszegényedtek” – magyarázza Lidija Kuzmanov közgazdász.

Az ENSZ adatai szerint 2023-ban világszerte 165 millió ember élt napi 3,65 dollárnál (396,71 dinár) kevesebből. A világ lakosságának tíz százaléka, vagyis 700 millió ember él rendkívüli szegénységben, ők napi két dollárnál (206,51 dinárnál) kevesebb pénzből kénytelenek megélni.

2022-ben a szerbiai lakosság 22,6 százalékát veszélyeztette a szegénység

A szegénység a lakosságon belül az idősek és 18 és 24 év közötti fiatalokat veszélyezteti leginkább. A szegénységi küszöb, vagyis, az az egy főre jutó bevétel, ami alatt valaki szegénynek minősül, az egytagú háztartásoknál 26 509 dinár, míg a négytagú családokra számítva 55 500 dinár.

A háztartások élelmiszerre és alkoholmentes italokra költik a legtöbbet

„Ezek a költségek a háztartási kiadások 36 százalékát teszik ki, míg az egészségre mindössze a bevétel 4,4 százalékát költik” – derül ki a RZS adataiból.

A nyugdíjasok helyzete is nehéz

Szerbiában 1,6 millió nyugdíjas van, közülük egymillióan az átlagnyugdíj (45 ezer dinár) alatti juttatásban részesülnek. Közülük is 240 ezren minimálnyugdíjat kapnak.

A 2021-ben bevezetett szociális kártya rendszer nem vált be

Egyes szakértők és civil szervezetek azt állítják, hogy az új rendszerben egy számítógépes algoritmus dönti el, hogy ki kap segítséget és ki nem, emiatt sokan, akiknek szükségük lenne rá, pénz nélkül maradnak. A munkaügyi minisztérium szerint azonban a nyilvántartás csak pontos és naprakész adatokat gyűjt, a döntést pedig a szociális munkás hozza meg. A civil szféra becslései szerint az új törvény végrehajtása miatt 28 ezren maradtak szociális segély nélkül. Bár ezt a minisztérium is elismerte, hozzátették, hogy az új rendszer többezer, a korábbi rendszerrel visszaélő személyt zárt ki a segélyezettek köréből.

Mi a helyzet a régióban?

A Világbank adatai szerint Albániában 34,2 százalékos a szegénységi ráta. Észak-Macedóniában mintegy 2020-ban a teljes népesség körülbelül 21 százaléka élt szegénységben. A valamivel több mint 600 ezer lakosú Montenegróban minden harmadik lakos nélkülözi az alapvető életszükségleteket, és több mint 45 800 gyermek él a szegénységi küszöb alatt. Bosznia-Hercegovinában minden hatodik háztartás szegény, az emberek 15 százaléka él abszolút szegénységben, miközben a lakosság fele a szegénység küszöbén áll az ENSZ adatai szerint. Horvátországban 2021-ben minden ötödik lakos szegénységben, vagy szegénységtől veszélyeztetve élt.