Megdöbbenten olvasom Szerbia elnöki posztját (most nem térek ki arra: méltán vagy méltatlanul) öntömjénezésének dicshimnuszát (Újabb tíz százalékkal emelik a nyugdíjakat), mert újabbnál-újabb dokumentumokra lelek, amelyek nem azt bizonyítják: Jadar és a lítium lesz Szerbia „Eldorádója”. Kezdjük egy 2022-ben megjelentetett tudományos kiadvánnyal: Lithium Reserves by Country: Top 15 Countries (Lítium tartalékok országonként: az első 15 ország), Ne féljenek, nem fogom az egészet idézni vagy átmesélni (de azért, aki tud angolul, olvassa el). Ehelyett nézzük a világ emlegetett 15 országát és azok lítiumtartalékait (2022-ben):
Láthatják, az itt található országok közöl az európaiakat színes háttérrel láttam el, a színek értelméről egy kicsit később fogok írni. Ma már egy kicsit megváltoztak az adatok az USA és a Dél-Amerikai ás más európai országok tartalékai (is) a kutatások eredményeként megnövekedtek, de ez nem érdekes a számunkra. A lítium a következő ércekben található: spodumen, petalit, lepidolit, hektorit agyag és némely sómező anyaga. Igencsak érdekes, a sorban az első három, na meg az agyag nélküli hektorit), mivel féldrágakő kristályokként azonosíthatók, erről csak egy brutális példát osztok meg, az eddig a természetben megtalált legnagyobb spodumen krirtály12,8 méter hosszú és 56 tonna tömegű volt. Fő lelőhelye Ausztráliában és Tasmániában található, így nem véletlen, hogy a legnagyobb vállalatuk (Rio Tinto) érdeklődik minden felfedezett új lelőhely (így Szerbia) után (is).
Kíváncsivá tett, hogy az elmúlt években a Rio Tinto, a napokban pedig az EU – Németország közvetítésével – mivel zsarolhatja a Szerbiában hatalmon lévőket. Egy korábbi írásban (Ha más nem, akkor legalább lesznek emlékműveink!) már írtam a jadaritról, így tudni kell ez az érc nem tartozik az előbb felsoroltak közé (ezért jelöltem kék színnel), emellett por alakú kristályos anyag (nincs értelme féldrágakőként kezelni), na meg annak szerkezetében a szilícium mellett megtalálható a bór is, ami akár értékes melléktermék is lehet. A végén akár kimondhatjuk ez az érc értéktelenebb, azaz sokkal kisebb befektetéssel lehet belőle a jelenleg használatos lítium alapú akkumulátor alkatrészt készíteni.
Már-már arra gondoltam, az európai döntéshozók nem tudnak a legújabb fejlesztésekről ezért segítséget kértem a Bing Copilotjától: Keresse meg, mi a helyzet a Jadar-projektummal! Engedjék meg, hogy a mestersége intelligencia állításait egy az egyben idemásoljam:
„A Jadar lítiumprojekt célja, hogy fejlett bányászati és feldolgozási technikákkal kinyerje a lítiumot és a borátokat a lelőhelyről. A Rio Tinto tervei szerint egy földalatti bányát és feldolgozó üzemet építenek, hogy lítiumkoncentrátumot nyerjenek ki és lítium-karbonátot állítsanak elő, ami kulcsfontosságú összetevője a lítiumion-akkumulátorok gyártásának. Azonban a Jadar-projekt mellett más alternatívák is léteznek a lítium kinyerésére:
1. Alternatív kinyerési módszerek: A lítium kinyerésére más módszerek is léteznek, például a vízzel vagy más oldószerekkel történő kimosás. Ezek a módszerek lehetővé teszik a lítium kinyerését a kőzetből anélkül, hogy hagyományos bányászati módszereket alkalmaznának.
2. Szilárdtest akkumulátorok: A lítiumion-akkumulátorok mellett kutatások folynak a szilárdtest akkumulátorok terén is. Ezek az akkumulátorok szilárd elektrolitokat használnak, ami növeli a biztonságot és a teljesítményt.
3. Alternatív lítiumforrások: A lítium kinyerésére más források is léteznek, például a só-ion akkumulátorokban használt nátrium. Ezek a források lehetnek fenntarthatóbbak és kevésbé környezetterhelők.
Az alternatív módszerek folyamatosan fejlődnek, és a kutatók és ipari szereplők továbbra is keresik a hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásokat a lítium kinyerésére. Fontos azonban a környezeti és társadalmi szempontok figyelembevétele, hogy felelős módon fejlesszük ezeket a projekteket.”
Mivel kíváncsi voltam az alkalmazott technológia részleteire, ezt még hozzátette:
„A Jadar projekt tervezése során az alábbiakat is figyelembe vették:
• Földalatti bányászat: A Jadar lítium-borát projekt földalatti bányászati módszereket alkalmaz, amelyek a vágás és feltöltés kombinációját és a lépcsőzetes bányászatot foglalják magukban A bányatervezetben szabályos rácsokon belül bányászati paneleket alakítanak ki minden szerkezeti zónában.
• Modern technológiák: A Jadar projekt magában foglalja a modern, nagy kapacitású szellőzőrendszer használatát elektromos hűtéssel, hogy optimális hőmérsékletet biztosítson a munkavégzéshez Emellett az elektromos járműveket is alkalmazzák a földalatti bányában, hogy csökkentsék a kibocsátást és javítsák a levegő minőségét.
Összességében a Jadar projekt a lítium és borátok kinyerésének kérdésével küzd, és a földalatti bányászat a tervezett megoldás. Azonban a környezeti és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni a fenntartható és hatékony megoldások kialakításához.”
Utolsó kérdésként feladtam neki: Mely legújabb technológiai megoldás lesz képes helyettesíteni a lítium alapú akkumulátorokat? A válasz nagyon érdekes:
„Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok ígéretes alternatívát jelenthetnek a hagyományos lítium-ion akkumulátorok helyett. Ezen akkumulátorok fejlesztése során a cinkatódot alkalmazzák, és a levegőből nyerik az oxigént a katódfolyamat során. Nézzük meg, miért lehetnek ezek a cink-levegő akkumulátorok érdekesek:
1. Biztonság és környezetbarát: A cink-levegő akkumulátorok nem tartalmaznak veszélyes folyékony elektrolitot, így biztonságosabbak. Emellett a cink könnyen újrahasznosítható anyag.
2. Nagy kapacitás: Egy cinkatódot és aktív szénkatódot alkalmaznak, mindkettő olcsó alapanyag. Nagyobb energiasűrűséggel rendelkezhetnek, ami több energiát jelent kisebb helyen.
3. Egyszerű kialakítás: A cink-levegő akkumulátorok egyszerűbb felépítéssel rendelkeznek, ami csökkentheti a költségeket.
4. Hosszú távú stabilitás: Egy tanulmány szerint az ilyen akkumulátorok aká 10 000 feltöltési és lemerítési ciklus is kibírhatnak, ami figyelemre méltó.
Az új fejlesztések, mint például a cink-levegő – de már vannak alumínium-levegő – akkumulátorok, hozzájárulhatnak az olcsóbb és hatékonyabb energiatároláshoz, valamint a nagyobb biztonsághoz az elektromos járművek terén.”
Megemlített még két megoldást, Az egyik eset a napenergia segítségével a víz felbontásakor keletkezett hidrogénnel működtetett robbanómotorok, amelyek már a fejlesztés utolsó fázisában vannak. A másik pedig a Nikola Tesla által elkészített projekt, amely üzemanyag nélküli (netán antigravitációs?) diszkosz alakú repülő szerkezetet (na meg motort) tartalmaz, de ennél egy nagy probléma áll fenn, valahol elkallódtak a szabadalmi dokumentumok, (a Tesla-hívők vallják, a hatalom zár alá helyezte azokat) egyedül csak a szerkezet rajzát lehet meglelni.
Mindez azért érdekes, mert Németország és Csehország szintén óriási lítium-érc készlettel rendelkezik (ezért jelöltem őket zöld színnel). Eddig mindkét ország pályázott az „akkumulátor nagyhatalom” címre, de úgy tűnik, kellő időben átlovagolnak az egyre inkább megoldható fém-levegő akkumulátorok lehetséges gyártására. addig pedig – nagylelkűen – átengedték a terepet Szerbiának, hogy a még megmaradt rövid időszakban az ország (vezetése) élje bele magát a győztes szerepébe. El kell még mondani, miért piros Oroszország háttere, de mindenki tudja, az Ukrajna ellen vívott háborúja miatt ettől többet, azaz még csak említést sem érdemel.
Úgy tűnik, az EU egyszerre „több vasat tart a tűzben”. A jadarit-projekt akár a jelenlegi szerbiai hatalom „sírbaeresztő kötele” is lehet, mert a lakosság majd fele ellenzi a jadarit bányászását. Amennyiben a hatalom belebukik, egyszerűen a megállapodást felül kell vizsgálni, majd átalakítani a legújabb szilárd test-levegő akkumulátor előállításához szükséges nyersanyag kitermelésére, Ha mégsem jön össze a „lázadás”, akkor a kitermelést követő évek során az EU bármikor a lítium akkumulátorok készítésének értelmetlensége miatt kihátrálhat az egész projektből!
Remélem, aki elolvassa elgondolkodik mindezen!
Olaf Scholz német kancellár és Aleksandar Vučić szerb elnök megállapodtak a lítiumról (Fotó: Beta/AP Photo/Darko Vojinovic)
