Zoran Drakulićnak, a Privrednik nevű szerb üzletember-társaság elnökének alkalma volt közvetlenül is látni, hogyan néz ki az, amikor kénsav felhasználásával bányásszák ki az ércet.
Drakulić cége tulajdonában volt korábban egy mongóliai rézbánya, ahol olyan kénsavas technológiával nyerték ki az ércet, mint amilyennel a Jadar-völgyben tervezik a lítiumot kitermelni. Mint mondja, Mongóliában ez a módszer felperzselt földet hagyott maga után, de ezt olyan területen végezték, ahol nem voltak folyók és a közelben sem élt senki.
– Ez egy agresszív módszer, de ezt kell alkalmazni. Utána csak felperzselt föld marad, ami olyan, mint a Hold felszíne – magyarázta Drakulić.
Rámutatott, a bányászat nem kis házikókban történik.
– Amikor kibányásszák az ércet, és ahhoz hogy abból kinyerjék a lítiumot, számos folyamatot kell elvégezni, amelyek agresszívek, hiszen agresszív nyersanyagokkal dolgoznak – magyarázta a szakértő.
Kiemelte, hogy „nincs az az Európa”, amely garantálni tudja, hogy az ehhez felhasznált víz azután tisztán kerül vissza a folyókba. A legnagyobb veszélyt azonban a zagytározók jelentik, ahol az érc feldolgozását követő iszap marad. A harmadik dolog pedig az új technológia. Úgy hiszem, hogy még a Rio Tinto sincs teljesen tisztában, hogy ezt hogyan is csinálj majd – sorolta a veszélyeket Drakulić.
Kiemelte, hogy Szerbiában a lítiumról politikusok beszélnek, méghozzá sok hülyeséget, ahelyett, hogy arról bányászati, vagy vegyész szakemberek beszélnének.
– Ilyen bánya mellett lehetetlen élni. Ezt a folyamatot nem lehet termőföld közelében csinálni és olyan helyen, ahol emberek élnek. Mongóliában, ahol lúgozzák a rezet, a réz-ércet, azt látniuk kell, az olyan, mint a Mars felszíne. És az a lítiumbánya is olyan, ahol jártam – húzta alá Drakulić.
Hozzátette, az alatt, hogy „olyan mint a Hold felszíne” azt kell érteni, hogy ott semmi élet sincs.
– Ott minden felperzselődik – emelte ki.
Drakulić elmagyarázta, hogy a mongol bányák, amelyekről beszél, a sztyeppékben vannak, ahol nincsenek folyók, és nincs semmi olyan, amit tönkre mehetne.
Zoran Drakulić (N1/Prinscreen)
