Az X-en jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy miután telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, ismét Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottságba.
Orbán úgy fogalmazott:
„Várhelyi biztos az elmúlt öt évben bebizonyította, hogy az EU pozitív erőként képes változást elérni a szomszédságában és azon túl is. Kiváló munkát fog végezni a következő bizottságban!”
A bejelentése természetesen ugyanazon a platformon reagált Várhelyi is, aki azt írta:
„Óriási megtiszteltetés Miniszterelnök úr felkérése és jelölése, hogy tovább szolgáljak az Európai Bizottság magyar tagjaként. Egyúttal várom a megkezdett közös munka folytatását von der Leyen elnökasszonnyal.”
Ahogy azt korábban a 444.hu megírta, egyes sajtóinformációk szerint az uniós vezetőknek elegük lett Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával szembeni folyamatos obstrukciójából, ezért azzal tervezik büntetni, hogy Magyarországnak gyenge tárcát adnak a következő Európai Bizottságban. A Politico külön kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy Magyarország a következő ciklusban is szeretné megtartani a bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciót, ami Ukrajna csatlakozásának előkészítésére is jelentős befolyással bírna, ám a többieknek nincs kedvük ahhoz, hogy Várhelyi Olivér jelenlegi biztos ugyanebben a pozícióban folytassa a munkát, sőt, „szó sem lehet arról, hogy Magyarország kezében bármilyen erős megbízás legyen”.
Indoklásként felhozták, hogy Orbán Viktor az elmúlt hónapokban megkísérelte blokkolni az Ukrajnának nyújtott segélyek megszavazását, és veszélyeztette a csatlakozási tárgyalásokat is, emellett az uniós vezetőket továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi szövetségese az EU-ban. Várhelyit pedig azzal vádolják, hogy aláássa az EU-tagjelölt államokkal szembeni politikát, és nem tettek jót a reputációjának a grúz ügynöktörvénnyel kapcsolatos kijelentései sem.
Ettől függetlenül Orbán bejelentéséből sejthető, hogy a miniszterelnök nem csak ugyanazt a Várhelyit delegálja, de vélhetően ugyanarra a pozícióra is pályáznak, amit az elmúlt öt évben Várhelyi betöltött.
A procedúra alapján ez azonban még nem lejátszott meccs.
25 tagállam egy-egy tagot delegálhat az Európai Bizottságba (Németországot von der Leyen, Észtországot az állam- és kormányfők korábbi döntése alapján Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő-jelölt képviseli).
Von der Leyen korábban azt kérte, hogy a tagállamok augusztus végéig küldjék el egy nő és egy férfi jelölt nevét, már amennyiben nem a korábbi biztosukat küldenék. A jelöltekkel a bizottsági elnök beszélget el, ez alapján dől el, ki melyik területet kapja meg. Ezután az Európai Parlament szakbizottságai is meghallgatják a jelölteket, az alapján, hogy melyik témával foglalkoznának a következő öt évben. A folyamat végén az Európai Parlament szavazza meg a testület végső névsorát, egyénileg senkit nem golyózhatnak ki, de azt jelezhetik, ha egy-egy jelöltet egy-egy poszton aggályosnak tartanak. Ilyenkor a bizottsági elnök még változtathat a testület összetételén, vagy akár azt is kérheti egy adott kormánytól, hogy küldjön mást az eredeti jelölt helyett, írja összefoglalójában a 444.hu.
