Csütörtökön este Szabadka is csatlakozott ahhoz a több tucatnyi városhoz, ahol a lítiumbányászat és a Rio Tinto bányavállalat szerbiai tevékenysége ellen tüntettek.

A rendezvényen Ljiljana Tomović, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának rendes tanára, és Svetlana Lazović bányászati mérnök mondott beszédet.

A balkáni élővilág kutatásával foglalkozó Ljiljana Tomović emlékeztetett, hogy a biológusok és környezetvédők – olyan tudósok, akiknek semmi közük a politikához – már régen megmondták, hogy a Jadar völgyben nem szabad bányát létesíteni.

ljiljana tomovic - toth imre

Ljiljana Tomović

– 2001-ben még a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia is foglalkozott azzal, hogy milyen következményekkel járhat, ha a Jadar-völgyben lítium- és bórbányát nyitnak. Az év májusában nagyszámú tudós végzett multidiszciplináris kutatásokat, majd azt üzente az ország polgárainak, és főleg a kormánynak, amely a környezet és az élőhely védelméért felelős, hogy óvják meg a környezetet és az élővilágot. Megüzenték, hogy a projektum óriási mértékben károsíthatja a környezetet, az élővilágot és az emberek egészségét, ezért arról le kell mondani. Ezt egyértelműen közölték kollégáim, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának munkatársai, négy másik, belgrádi és niši tudományos intézet illetékeseivel együtt. Tizenöt doktori fokozattal rendelkező tudós vizsgálta az Jadar élővilágát és a félreérthetetlen megállapításuk az volt, hogy a környezet védelme érdekében erről a projektumról teljes mértékben le kell mondani – emelte ki Ljiljana Tomović.

Rámutatott, a lítiumbányászattal környezetbe kerülő káros anyagok nem maradnak meg helyben, hiszen – habár egyes politikusok ezt nem is tudják – a Jadar az egy folyó, ami a Drinába torkollik, ami a Szávába, az pedig a Dunába. Ezért, ha bármilyen incidens történik, az nemcsak a Jadar-völgyben, hanem az egész régióban súlyos következményekkel járna, és sok ember életét veszélyeztetné.

Svetlana Lazović okleveles bányászati mérnök 33 év, a kolubarai szénbányában eltöltött munkatapasztalattal a háta mögött, gyakorlati tapasztalatból tud beszélni arról, milyen jelentős különbség van a szén- és a lítiumbányászat között.

– A kolubarai szénből évtizedeken át termeltük meg a szerbiai áramszükséglet 65 százalékát. A kibányászott szénből áram lett, ez élteti ezt az országot, a gazdaságot, a háztartásokat, a kórházakat, az iskolákat… Minden egyes dinár, amit innen kitermeltek, az az országban maradt. A Rio Tinto viszont csak a kibányászott érc értékének három százalékát hagyná meg az országnak – ez a három is csak az ő számításaik szerint ennyi. A Kolubarában is hagytunk magunk után üledéket. De az, amit mi hagytunk, az agyag és föld, amelyen két-három éven belül fű fog kinőni, amin nyulak ugrálnak majd. Ami azonban a lítiumkitermelés után hátra marad, az több millió tonna színtiszta méreg: kénsav, nátrium-hidroxid, arzén, és még ki tudja hányféle vegyület… – figyelmeztetett Lazović.

Svetlana Lazović

A mérnök elmondta, hogy Ana Brnabić és a szerb média az elmúlt napokban rágalom- és lejáratókampányt indított ellene, többek között azt állítva róla, hogy vastag elmeorvosi kartonja van.

– Ha én bolond vagyok is, annak következményeit legfeljebb csak a családom viselné, mert én csak egy egyszerű ember vagyok. De tételezzük fel, hogy az államelnök a bolond, vagy egy miniszter kokainfüggő. Ez a függőségi betegség napi száz euróba kerül. Ahhoz, hogy a miniszter megvegye az adagját, kénytelen valamit eladni. Hangsúlyozom, hogy nem állítom ezt, csak feltételes módban beszélek – mondta Svetlana Lazović és rámutatott, ha egy országot irányítanak bolondok és drogfüggők, az emberek millióinak életét veszélyezteti.

A tüntetés egyértelmű üzenete ezúttal is az volt, hogy „Nem adjuk országunkat, nem adjuk a Jadar-völgyet, Rio Tinto távozz Szerbiából”.