Kamala Harris alelnök pártja elnökjelöltségét formálisan elfogadó beszédével véget ért csütörtök este Chicagóban a Demokrata Párt konvenciója. A volt kaliforniai államügyész a vártnál sokkal erősebb ellenfele lesz a novemberi elnökválasztáson Donald Trump nemrég elítélt volt elnöknek, aki már egy hónapja nem tud rajta fogást találni. A demokraták idei jelölőgyűlése Barack Obama 2008-as jelölése óta nem folyt olyan energiától duzzadó, derűlátó, vidám hangulatban, mint ez a mostani. A párt egysége pedig még az akkorinál is erősebbnek tűnik.

A fenti cím giccsesnek hat ugyan, de a jelenlegi amerikai alelnök ügyész korában minden tárgyalási napon így mutatkozott be a bíróknak a tárgyalóteremben, ezért nem nagyzoló, hanem autentikus. Harris élete eddigi legjobb beszédével zárta a konvenciót. Először bemutatkozott életútjának jellem-meghatározó felelevenítésével (Indiából 19 évesen bevándorló édesanyja egyedül nevelte a jamaicai bevándorló férjétől való válása után), szokatlanul keményen szembeállította saját értékeit ellenfelének értékeket semmibe vevő magatartásával („Donald Trump nem száll szembe az autokratákkal, mert ő maga is autokrata akar lenni”), majd kifejtette gazdasági alapelveit – amelyek egyértelműen a középosztály érdekeire alapulnak –, végül pedig lefektette várható külpolitikájának alapvonalait is.

Ez utóbbira volt leginkább kíváncsi a világ. Harris ebben is potenciális államfőhöz és főparancsnokhoz méltó módon határozta meg Amerika helyét a világban – hűséggel szövetségesei oldalán és keményen az agresszorokkal szemben. Miután egyértelművé tette, hogy Amerika megvédi Izraelt és népét, azt is aláhúzta, hogy a palesztin nép szenvedésének is véget kell vetni a nemzeti önrendelkezésükhöz vezető kétállami megoldással.

Trump döbbenettel figyeli – amióta Harris átvette a stafétabotot a jelöltségtől visszavonuló Biden elnöktől –, hogy többé nem őrá irányul a média – és a nép jórészének –figyelme, hanem az újonnan felvillanyozódó ellenjelöltre. A milliárdos közismert szoknyavadászként képtelen egy erős nőhöz viszonyulni. Azt pedig végképp nem tudja megemészteni, hogy bűnügyi elítéltként éppen egy közismerten sikeres ügyésznővel találja magát szemben. (A magyar kormánysajtó hihetetlen felelőtlenséggel szajkózza a Trump-kampány vádjait Harris „gyengeségéről” és „tehetségtelenségéről”.)

Három sikeres volt elnököt (Biden, Obama, Clinton) felsorakoztatva a demokraták azt is megjelenítették, hogy a féktelen szabadpiac válságai után mindig nekik kellett kikaparni a gesztenyét a tűzből. Mint Bill Clinton mondta: „A hidegháború vége óta 51 millió új munkahely nyílt az Egyesült Államokban. Ebből 50 millió demokrata kormányzatok alatt és egymillió a republikánus elnökök idején.”

Trump saját konvenciózáró beszédét egy hónappal ezelőtt a komorság, az öntömjénezés és mindennek/mindenkinek az elutasítása jellemezte. Ezzel szemben a most elmúlt négy nap alatt az egyébként szokásosan visszafogottabb demokraták „ellopták a show-t” – de nem csak azt, hanem a hazafias lelkesedésre, optimizmusra hajló amerikai szellemet is.

A választási hadjárat talán minden eddiginél keményebb lesz és a szavazás eredménye – a föderációs játékszabályok által a kisebb lakosságú, konzervatívabb vidékiesebb államokat preferáló rendszer miatt – felttehetően nagyon szoros is. Az egyik vezető New York-i hetilap minapi címlapja azonban egyértelmű jóslatba bocsátkozott: két hullámvasút-szerelvény keresztezi egymást, ameleyek közül az egyiken Kamala Harris és Tim Walz alelnökjelölt száguld felfelé, a másikon viszont a Donald Trump–J.D. Vance csapat néz rémülten a mélybe és döbbenettel a felettük futó kék szerelvény felé.

A hullámvasút vége viszont nem látszik a képen. Az amerikai elnökválasztás kimenetelétől pedig – jobban mint eddig legtöbbször – a világ többi részének a sorsa is függ.

Kamala Harris amerikai alelnök és demokrata elnökjelölt a pártkonvenció végén. Chicago, 2024. augusztus 22. (Képernyőfotó)

HELYREIGAZÍTÁS: Cikkünk első változatában tévesen írtuk a republikánus alelnökjelölt nevét. Helyesen J.D. (vagy JD) Vance. Olvasóink elnézését kérjük – A szerző)