A lakosság életszínvonalát nem csak az átlagfizetés összege tükrözi, az is fontos, hogy mekkora egy háztartás teljes bevétele és vásárlóereje.
Májusban a szerbiai átlagfizetés átlépte a 100 ezer dinárt, a hatalom el is dicsekedett gyorsan azzal, hogy 10 évvel ezelőtt ez csupán 330 euró volt. Megígérte azt is, hogy év végéig meg fogja haladni a 900, jövőre pedig az ezer eurót.
Az utolsóként közzétett átlagfizetés májusra vonatkozik, a nettó fizetés ekkor 100.170 dinár volt, a mediánbér pedig 77.571 dinár, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebb fizetést vitt haza. A tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva a nettó átlagbér nominálisan 16,2, reálisan 11,2 százalékkal emelkedett.
„A nominális növekedés azt mutatja, hogy a fizetés mennyit emelkedett abszolút dinárértékben, ami nem jelenti feltétlenül a vásárlóerő növekedését is. A reális növekedés figyelembe veszi az inflációt is, és megmutatja, hogy ténylegesen mennyit változott a vásárlóerő” – nyilatkozta a Nova ekonomija portálnak Branimir Jovanović közgazdász. Bár elmondása szerint a 11,2 százalékos májusi reális növekedés a vásárlóerő növekedését is mutatja, az ilyen adatokat hosszabb távon kell értékelni.
„A fizetések 2022-ben és 2023-ban, amikor kétszámjegyű volt az infláció, reálisan csökkentek. Ha a mostani reális fizetéseket 2021 decemberével vetjük össze, ami az utolsó hónap az inflációgyorsulás előtt, azt látjuk, hogy azóta csupán 4 százalékot emelkedtek, ami nem sok két és fél év alatt” – mondja.
„Ha emelkedik az átlagfizetés, az még nem jelenti azt, hogy mindenki jobban él. Ezt az emelkedést okozhatja a leggazdagabbak jövedelmének a gyarapodása, miközben a legtöbb embernél nem lett jobb a helyzet. Ezért lenne fontos látni azt, hogy miként változnak a különböző fizetések a legalacsonyabbtól a legmagasabbig” – magyarázza Jovanović.
A minimálisbér májusban reálisan 13 százalékot emelkedett, tehát a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők vásárlóereje nőtt. A mediánbér is nőtt reálisan 12,5 százalékkal, azaz a fizetések növekedése meglehetősen kiegyenlített.
Szerbiában a reális jövedelmek az utóbbi 12 évben kb. 46 százalékot emelkedtek, ami évi 3,2 százalék.
„Ez egy szolíd, de nem szenzációs emelkedés, ez történt Romániában, Bulgáriában és Délkelet-Európa többi országában is a munkaerőpiac változásai miatt” – közölte Milojko Arsić professzor. Mint mondja, a bérek mellett a háztartások egyéb jövedelmével is számolni kellene a valós életszínvonal megállapításához.
A bevételeknek több mint a felét a fizetések adják, de vannak nyugdíjak, külföldről történő utalások, tőkejövedelmek is. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2023-ban a háztartások átlagos havi jövedelme pénzben és természetben 87.973 dinár volt, a személyes kiadásaik pedig 88.244 dinárt tettek ki.
A háztartások jövedelmének az 52,5 százaléka munkaviszonyból származik, mezőgazdaságból, vadászatból, halászatból 4 százaléknyi jövedelem származik, emellett mellékállásból, szociális biztosításból és egyéb forrásokból is van pénz.
A háztartások a legtöbbet (36,8%) élelmiszerrel és alkoholmentes italokra költenek, a lakhatásra és a rezsire 16,4 százaléknyi jövedelem megy el, közlekedésre 8,7%-ot, egyéb dolgokra 5,9%-ot kell áldozni.
Májusban az átlagos fogyasztói kosár értéke 103.38 dinár volt, ezt 1,03 átlagfizetésből lehetett kigazdálkodni. Az 53.517 dinár értékű minimális kosárhoz elégnek bizonyult az átlagfizetés 0,53 százaléka.
Arsić szerint a fogyasztói kosár és az átlagfizetés nem ad hiteles képet a vásárlóerőről, mert a statisztika a háztartást, és nem az egyént tekinti fogyasztóegységnek, ráadásul a fejlettebb országokban a fogyasztói kosár sokkal tartalmasabb a szerbiainál.
Branimir Jovanović szerint Közép- és Kelet-Európában szinte minden országban jelentős a reális bérnövekedés, mert az infláció mindenütt hirtelen lelassult.
Szerbia 12 évvel ezelőtt a kilenc szomszédos ország között az ötödik helyen állt a fizetések tekintetében, és most is ugyanezen a helyen szerepel.
