Az országot vezető politikusok az elmúlt időszakban egyre többször hozzák szóba a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetésének ötletét, és ezzel a témával igyekeznek uralni a médiateret. Egyesek szerint ez csak egy gumicsont, amit időről időre odadobnak a sajtónak, hogy eltereljék a lítiumbányászat körül kialakult elégedetlenséget és tiltakozásokat, ugyanis az ország nem áll úgy, hogy generációnként elköltsön 100 és 600 millió euró közötti összeget a két és fél hónaposra tervezett, sorkatonai szolgálatnak csak enyhe túlzással nevezhető kiképzésre.
A sorkatonai szolgálatot Szerbiában 2011-ben szüntették meg, mivel a fiatalok nagyon alacsony számban jelentkeztek a katonaságnál, hanem – azzal az indoklással, hogy nem kívánnak fegyvert fogni – inkább a civil szolgálatot választották, s a kórházakban, iskolákban, a vöröskereszt vagy az önkormányzat irodáiban, közvállalatokban „szolgáltak”. 2011. január elsejétől csak azok vettek részt a sorkatonai kiképzésen, akik ezt szerették volna, vagyis attól a naptól kezdve nem volt kötelező leszolgálni a katonaidőt.
Az elmúlt napokban kikristályosodni látszódik, hogy amennyiben valóban ismét lesz kötelező sorkatonaság, akkor a 18 és 27 év közöttieknek 75 napot kell majd a kaszárnyában tölteniük, ami úgy nézne ki, hogy két hónapig tartana a kiképzés és tizenöt napig a gyakorlat.
A kötelező sorkatonság bevezetése elősegítené a kivándorlást
Ha meg is születik a törvény a kötelező sorkatonaságról, akkor sem lehet majd annyival elintézni mindenki esetében, hogy „no, elmész két és fél hónapra és ennyi”, ugyanis technikailag és logisztikailag sem egyszerű a megvalósítás, nem beszélve arról, hogy az országból az elmúlt évtizedekben nagyon sok fiatal ment el, s már csak egy két és fél hónapos katonásdi is ráerősíthet arra, hogy a középiskola után még több fiatal döntsön úgy, hogy külföldre megy tanulni vagy dolgozni. Hogy ez valós probléma, azt alátámasztja, hogy Aleksandar Vučić pár napja Loznicán amikor a kötelező sorkatonaság időtartamáról beszélt, a következőket találta mondani:
– Van itt még néhány másik problémánk is, ezek közül az egyik, hogy meg kell őriznünk az embereket az országban. Nem szabad, hogy a nagyon rövid kötelező sorkatonaság miatt külföldre menjenek. Úgy gondolom, a hetvenöt nap az annyira minimális, hogy ennyit mindenki adhat az országának – mondta Szerbia elnöke, akinek a kijelentéséből kiderül, hogy valós veszélynek tartja az államvezetés, hogy a fiatalok azon része, amelyik a középiskola után Szerbiában képzelte el a jövőjét, ha meghallják, hogy kötelező sorkatonaság, akkor ők is a kivándorlás mellett döntenek, ami még nagyobb gondot okozhat a munkaerőpiacon, ugyanis egyre több ázsiai munkavállaló érkezik az országba, mert egyes munkákra a vállalatok már nem találnak szerb állampolgárt.
A katonai szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel nagyon sok a kivételezés az országban, és az elmúlt hetekben többször is elhangzott a „tudod te, hogy ki vagyok én?!” kijelentés, s félő, hogy apuci kicsi fiának majd nem kell sorkatonának állnia, mások pedig lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják a fegyverhasználatot, és a civil szolgálatot választják, emiatt könnyen előfordulhat, hogy megint alacsony lesz a sorkatonák száma. A civil szolgálatot választók számát semmiképpen se kell lebecsülni, s rájuk is szükség lehet például az egészségügyben, ahol az intézmények folyamatosan nővérhiánnyal küzdenek, s emellett a rendkívüli helyzetekért felelős osztály is bekapcsolhatja őket a különböző munkafolyamatokba.
A helyes elnevezés: alapfokú katonai kiképzés
A Blicnek nyilatkozó katonai szakértő szerint a hetvenöt napos sorkatonai szolgálatot alapfokú katonai kiképzésnek kellene nevezni, mivel a szakma szerint, ami kilenc hónapnál rövidebb ideig tart, az nem katonai szolgálat. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy megbecsülni se lehet, hány fiatal hivatkozik majd lelkiismereti okokra, vagyis nem lesz hajlandó fegyvert fogni. És ez csak az egyik gond a szakértő szerint, a másik pedig az, hogy Szerbiában igen sok a kettős állampolgár, s azoknak, akik olyan ország állampolgárai, ahol nincs kötelező sorkatonaság, jogukban áll Szerbiában is kibújni a sorkatonaság alól.
A szakértők szerint Szerbia az egyetlen európai ország, amely titkolja, hány katonája van összesen, amiből egyértelműen az következik, hogy ezen a téren gondok vannak, és nincs elég katona. Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy a sorkatonai szolgálat jóval hosszabb ideig tartson, és az egyik része a kiképzés lenne, a másik pedig az, hogy a katona valamelyik egységben teljesítene szolgálatot. A szakértők abban is egyetértenek, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat ideje alatt a fiataloknak ugyanolyan juttatást kellene kapniuk, mint amiben a professzionális katonák részesülnek.
A horvátokat érdemes figyelni
Arra a kérdésre, hogy valamelyik ország szembesült-e már hasonló problémákkal, mint amilyenekkel Szerbia most készül szembenézni, a szakértők szerint Horvátország szívességet tett Szerbiának, ugyanis 2025. január elsejétől ott újból bevezetik a kötelező sorkatonaságot, ami azért lesz jó, mert így a horvátok legalább egy lépéssel Szerbia előtt járnak majd, vagyis kitapossák az utat, s az ő tapasztalataikat a szerb állam is hasznosíthatja, s nem mellékesen, a Szerbiában élő kettős – szerb és horvát – állampolgársággal rendelkezők nem dönthetnek úgy, hogy nem lesznek sorkatonák, mivel az egyik országban ezt meg kell tenniük, s a szerb szakértők abban bíznak, hogy mivel itt élnek, akkor Szerbiára esik majd a választásuk.
