Kedd este tartották az amerikai elnökjelöltek tévévitáját az ABC tévéház rendezésében a philadelphiai Függetlenségi Csarnokban. A másfélórás heves szócsatában – kiváló kérdezés és vitavezetés mellett – Donald Trump volt elnök, republikánus jelölt a szokásos dühös vádaskodásába menekült a konkrét kérdések és Kamala Harris acélos mosolya elől. A volt elnök világvégét jósolt arra az esetre, ha a jelenlegi alelnök győzne a novemberi választáson, míg Harris a középosztály helyzetét erősítő intézkedéseket ígért.

Trump egyetlenegy pillanatban sem volt képes elmosolyodni, ami az amerikai politikai színtéren a tehetetlenség jelének számít és általában elrettenti a közönséget. A republikánusok idős üdvöskéjétől azonban hívei megszokták a végletes és végzettel fenyegetőző kirohanásokat. Harris rá is játszott arra, hogy kemény vádakkal kihozza ellenfelét a sodrából. Trumpot saját stábja felkészítette ugyan erre a lehetőségre, de ösztönszerűen csak handabandázással tudott védekezni.

Amikor Harris elmesélte, hogy a külföldi vezetőkkel való találkozásai során, de Trump volt kormánytagjaitól és tábornokaitól is rendre azt hallja, hogy a világ döbbenten fordult el a Trump-korszakban Amerikától, sőt kinevette a volt elnök hőzöngéseit, Trump csak arra tudott hivatkozni, hogy de bezzeg Orbán Viktor, az erőskezű vezető viszont pont őt tartja a legnagyobb politikusnak, amit már többször is elmondott neki, sőt meg is telefonálta. Amikor egy (volt) amerikai elnök arra kényszerül, hogy egy ki tudja, hol található, Putyin-párti ország autokratájára kell hivatkoznia saját nagyságának bizonygatása végett, akkor ott valami nagyon nincs rendben.

Trump nem volt hajlandó kimondani még azt sem, hogy a háborúban a megtámadott Ukrajna győzelmét szeretné, a belpolitikában pedig újra védelmébe vette a Kongresszus épületét 2020. január 6-án megtámadó csőcseléket. Szokásos hencegésével hajtogatta, hogy minden, amit ő csinált elnökként, az a világ legjobb, legnagyobb, legkiválóbb akármije volt, amilyet még nem látott a világ – a másik tábor viszont a legrosszabb, leghaszontalanabb politikát folytatta. Egy pillanatban még arra is elragadtatta magát, hogy állítólag ő védte meg a Barack Obama elnök által végrehajtott egészségbiztosítási reformot – holott a valóság az, hogy a republikánusok hatvanszor próbálták szavazással megdönteni azt, de egyetlenegyszer sem sikerült. Sőt, a legutolsó kísérletet éppen a néhai John McCain szenátor szavazata hiúsította meg Trump követelőzése ellenében.

Trump egyetlenegy konkrét kérdésre nem volt hajlandó közvetlen választ adni, hanem csak a másik oldal „katasztrofális” politikáját ismételgette. Harris számára az volt a legnagyobb kihívás, hogyan hagyja maga mögött a Joe Bidennel együtt töltött hatalmi évek kevésbé sikeres vonulatait (pl. az afganisztáni kivonulást vagy a világjárvány következtében elszabadult infláció következményeit) és saját terveire terelje a vitát.

Az est legemlékezetesebb – legröhejesebb – pillanata az volt, amikor a minden rosszat az USA-ba özönlő bevándorlókra kenve Trump kritikátlanul bedobta alelnökjelöltjének legutóbbi hőzöngését arról, hogy az egyik kisvárosban a haiti menekültek „megeszik” a helyi lakosság állatkedvenceit. „Eltűnnek a kutyák meg a macskák, mert felfalják őket a migránsok” – ismételgette Trump a műsorvezető azon megjegyzése ellenére, hogy az illető város polgármestere szerint nincs erre vonatkozó valós bejelentés.

Isten óvja Amerikát – mondhatnánk a régi mémet idézve, ha már olyan nevetséges kitalációba kell egy egyre inkoherensebben halandzsázó elnökjelöltnek menekülnie, hogy a bevándorlók „eleszik” a kutyákat-macskákat a tősgyökeres amerikaiak elől.

Kamala Harris alelnök, demokrata párti elnökjelölt és Donald Trump republikánus elnökjelölt, volt elnök tévévitája 2024. szeptember 10-én, a philadelphiai Függetlenségi Csarnokban (Képernyőfotó)