Ami a táplálkozással kapcsolatos ellátásunkat illeti, nagyon el vagyunk kényeztetve a modern civilizált világunkban. Egy átlagos méretű üzletekben több mint 10 000 különféle termék sorakozik a polcokon, várva, hogy a bevásárlókosárba kerüljön. Ez óriási kihívás elé állítja azokat, akik egészségesen szeretnének táplálkozni, hiszen a rengeteg kínálkozó lehetőségből ki kell választaniuk a legjobbat.
Őseinknek nem volt ilyen dilemmája. Az ő étrendjük meglehetősen egyszerű volt: bogyók, magvak, gyümölcsök, gyökerek, egy kevés méz, hal és néha hús. Ez az elsődlegesen szűkös választék az idők folyamán egyre bővült, sajnos a szervezetünk ellátása szempontjából nem éppen a kívánt irányban.
Táplálkozásunk egykori legfontosabb célja, a szervezetünk ellátása mindennel, amire szüksége lenne, mára már nagyon háttérbe szorult. Az egykori természetes, gyorsan romlandó táplálékot mind jobban helyettesítik az élelmiszeripar becsomagolt, tartósított termékei. Tartósítószerekkel és a gyorsan romlandó összetevők kivonásával biztosítják az élelmiszerek hosszú tárolhatóságát, de ezzel drasztikusan csökkentik a tápértékét.
Van-e értelme olyan élettelenné és módosulttá tenni a természetes ételeket, hogy akár hónapokig, sőt évekig is a polcokon tárolhatók legyenek a szinte állandó elérhetőség és bőség idején? Annál is inkább, mert a természetesség megcsonkításával drasztikusan lecsökkentik az élelmiszerek eredeti szerepét, hogy a szervezetünket vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel és a többi fontos másodlagos növényi eredetű értékes anyagokkal lássák el. Sajnos ezek részaránya a konyhakerti növényekben az utóbbi évtizedekben jelentősen le is csökkent a mezőgazdasági területek intenzív használata miatt. Az ásványianyag-tartalom elszegényedése a talajban nekünk, fogyasztóknak azt jelenti, hogy sokkal többet kellene ennünk ugyanabból a gyümölcsből vagy zöldségfélékből, mint 70 évvel ezelőtt elődeinknek. Ebből kifolyólag a bőségben hiányos lett a táplálkozás, aminek következtében különböző betegségek alakulhatnak ki, habár azt gondoljuk, egészségesen étkezünk.
Bennünket, fogyasztókat megtévesztenek a csomagolásokon található csábító képek, egészséget sugárzó címkék, a nagyvállalatok marketinggépezete, és sokszor ezek elhomályosítják a valóságot: semmi sem az, aminek látszik. A szupermarketek polcain található élelmiszerek több mint fele iparilag magasan feldolgozott, és gyakran olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyek hosszú távú hatása még nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy károsak lehetnek az egészségre. Ezért ajánlatos egész pontosan megvizsgálni, mi kerül a bevásárlókosarunkba.
A modern élelmiszeripar magával hozta a termékek mennyiségi növelését és tartósságuk meghosszabbítását, ami miatt a vegyszerek és adalékanyagok használata elkerülhetetlenné vált. Ezen kémiai anyagok egy része nincs feltüntetve a csomagolás hosszú, apró betűs összetevői listáján sem, mert a termelés folyamatában mint segédanyagok szerepelnek. Ezeket az idegen anyagokat nem látjuk, nem ízleljük, nem szagoljuk, nem ismeri az őskori anyagcserénk sem, így ezek felhasználási gyakoriságával párhuzamosan megnőtt az alapélelmiszerek iránti intolerancia és az allergiás reakciók gyakorisága is.
Glutén, laktóz, fruktóz: egyre több embernek vannak problémái a hagyományos ételekkel. Ez a hozam növelése érdekében évtizedek óta alkalmazott többszörös génmanipuláció következménye is lehet, ami hosszú távon ma még nem felmérhető egészségügyi gondokat okozhat. A panaszok oka inkább a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztásában, vagy az élelmiszer magas, a szervezetünk számára ismeretlen vegyianyag-tartalmában rejlik, mint magában a termékben. Ez károsítja a bélflórát, ami nemcsak emésztési zavarokhoz, hanem sokkal súlyosabb betegségekhez, például allergiához, cukorbetegséghez és elhízáshoz is vezethet.
De a sok érintettnek már nem kell nélkülöznie, mert a szupermarketek tele vannak helyettesítő termékekkel, amelyek talán még több kérdéses adalékot tartalmaznak. Akármit vásárolunk, a legfontosabb, hogy az apró betűs összetevőket a szó szoros értelmében nagyító alá vegyük, és ha nem ismertek számunkra, és a nagymamánk sem ismerhette őket, az adott termék nem méltó arra, hogy pénzt adjunk érte. Így a vásárlási szokásainkkal nyomást gyakorolhatunk az élelmiszeriparra, hogy csak számunkra hasznos és egészséges termékeket gyártsanak.
Lépésről lépésre felállíthatjuk a bevásárláshoz számunkra megfelelő és alkalmazható új értékrendet. Számomra és családom számára a legfontosabb, hogy a közeli termelők vegyszeres kezelés nélkül, frissen és éretten szedjék le a biodinamikus mezőgazdaságból eredő gyümölcs- és a zöldségféléket. A tojások, halak és állatok az adott fajnak megfelelő körülmények között legyenek tartva, és a helyi őstermelőktől származzanak. A becsomagolt áru bio legyen, csak a kívánt és ismert összetevőket tartalmazza, minden fölösleges kémiai adalék nélkül. Mindez bárhol megvalósítható, csak törekedni kell rá. Ekkor mondhatjuk, hogy minden tényleg az, aminek látszik.
A szerző
Farkas Marija vagyok, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának élelmiszeripari szakán szereztem főiskolai képesítést. Negyvenéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkezem, 2020-tól pedig táplálkozási edző pszichoneuro-immunológiai képzéssel. Zentán születtem,1981 óta Bécsben élek, két gyermek édesanyja vagyok. 2021-ben nyugdíjba vonultam, de nem vagyok tétlen! Német és magyar nyelven kommunikálok.
