A következő napokban tetőzik a Duna, ami kapcsán a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet figyelmeztetést adott ki. Kritikus szintet érhet el a tetőzés Apatinnál és környékén szeptember 20-án, Újvidéknél szeptember 21-én, míg Palánkán és Gombosnál szeptember 22-én. A szakértők szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a Duna vízszintje ugyanis nem fogja átlépni a kritikus szintet.
Bezdánnál a Duna vízszintje a csúcsot szeptember 25-én, míg Újvidéknél szeptember 27-28-án érheti el, de a vízszint ezeken a területeken is marad a vészhelyzeti árvízvédelmi szint alatt. A legfrissebb adatok szerint Apatinban a vízszint 515 centiméter, ami vasárnapra 638 centiméterre emelkedik, túllépve a 600 centiméteres, normál árvízvédelmi szintet. Az Intézet adatai szerint pénteken Bezdánban 552, szombaton 592, vasárnap 624, hétfőn 665 centiméteres szintet érhet el a Duna, ami Szerbiában az aznapi legmagasabb szint lehet. Bezdánban a rendkívüli helyzet és a rendkívüli árvízvédelmi szint 700 centiméteres vízszintet jelent.
Dejan Vladiković, az Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet munkatársa elmagyarázta, a rendes és vészhelyzeti árvízvédelmi rendszerek közötti különbséget. Rendes védelmet aktiválnak, amikor a folyó szintje eléri a gátak alját, míg vészhelyzeti védelmet súlyos árvizek esetén hirdetnek ki. Mint kiemelte, az Intézet nem várja meg, amíg elérjük a vészhelyzeti árvízvédelmi szintet, azonban Bezdántól Újvidékig az állomások rendes árvízvédelmi szintre lépnek majd, a helyi hatóságok intézkedéseket hoznak, és ellenőrzik a területeket, valamint a vészhelyzeti csapatok felkészültségét.
„A rendes védekezést akkor hirdetik ki, amikor a folyó szintje eléri a töltés alapját vagy alját. A rendkívüli árvízvédelmet nem szabad összetéveszteni a rendkívüli állapottal. Rendkívüli állapotot hirdetnek ki nagy áradásoknál. Ez történt most Csehországban, Szlovákiában és Alsó-Ausztriában, de nálunk ez nem várható. A vészhelyzeti árvízvédelmi határ azt jelenti, hogy a víz elérte a töltés koronájától vagy tetejétől számított egy métert. Egyes országokban három szintű árvízvédelem működik, ezek többnyire uniós országok” – magyarázta Vladiković.
A helyi önkormányzatok koordinálják a feladatokat, intézkedéseket, és a lakosságot arra kérik, hogy kövessék az iránymutatásokat. Az árvízveszélyes területeken élő lakosokat figyelmeztették, és megelőző intézkedéseket hoztak a gyenge pontok biztosítására.
Vladiković kifejtette, hogy Szerbiában Bezdántól Újvidékig minden állomás rendes árvízi védekezésbe lép, míg a Duna alsó szakaszánál, Zimony, Pancsova, Smederevo és Gradište felé nem lépi át a a vízszint a határt, mivel a Đerdap-vízerőmű működése befolyásolja azt. Szerinte az áradási hullám folytatódik, és megközelíti a rendkívüli árvízvédelem határát, de nem fogja átlépni.
