Németország határellenőrzést vezetett be. Kelet- és Közép-Európa viharoktól szenved. Von der Leyen kiosztotta az Európai Bizottság tárcáit, miután sikerült újabb női jelölteket bekérnie. Izraelre hárult a gyanú a Hezbollah milícia tagjai ellen elkövetett dupla távrobbantásos merénylethullám miatt Libanonban. Újabb merényletgyanús incidens törtánt Trump golfpályájának kerítésénél. – Átlapoztuk a forrongó világ sajtóját New Yorktól Bécsig és Barcelonától Tel Avivig.
Újabb merénylet-kísérlet Trump ellen
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó napilap szerint:
„Az ország szerencsésnek mondhatja magát, hogy a titkosszolgálat embere fedezte fel azt a férfit, aki merényletet akart elkövetni Trump ellen, miközben más ügynökök biztonságba helyezték Trumpot. Egy sikeres merénylet traumája szinte enyhének tűnhet a jelenlegi politikai elégedetlenség közepette. Az első merénylet óta a titkosszolgálat megerősítette Trump védelmét. Tegnap azonban arról volt szó, hogy a volt elnök megérdemli-e ugyanazt a szintű védelmet, amelyet egy hivatalban lévő elnök kap. Az egyszerű válasz ez: igen, és ugyanez vonatkozik Kamala Harrisra is. Tudjuk, hogy Irán Trumpot célozza. És könnyen elképzelhető, hogy egy külföldi hatalom vagy egy hazai politikai csoport is tervez merényletet ellene, amíg még csak jelölt, és ezáltal kevésbé lesz védett, mint amikor már nyert.”
„Egy második merényletkísérlet két hónapon belül mutatja, mennyire beteg az Egyesült Államok társadalma” – írja a tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja:
„Igaz, hogy Donald Trump, aki hajlamos az idegengyűlöletre és a populizmusra, csak 2017-ben került hatalomra a társadalom megosztottsága miatt – léte azonban elmélyítette ezt a megosztottságot. Soha nem szabad megengedni, hogy erőszakkal próbálják kiiktatni a másként gondolkodókat. A demokrácia ismételt megerősítésére nincs más út, mint türelmesen keresni a konszenzust. A novemberi elnökválasztás fogja majd eldönteni az Amerikai Egyesült Államok jövőjét.”
Trump Bident és Harrist hibáztatja az ellene elkövetett merényletkísérlet miatt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A második merényletet követően Donald Trump republikánus elnökjelölt Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök retorikáját okolta. A támadó »hitt Biden és Harris retorikájában, és ennek megfelelően járt el« – mondta a Fox Newsnak.
Biden és Harris döbbenten reagált a vasárnapi incidensre. Az elnök azt mondta, megkönnyebbült, hogy a volt elnök nem sérült meg. Az erőszaknak nincs helye a politikában. A demokrata elnökjelölt is óvatosságra intett: »Elítélem a politikai erőszakot. Mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket annak érdekében, hogy ez az incidens ne vezessen további erőszakhoz.«
[…] A gyanúsított egy 58 éves férfi, aki Ukrajna híve az Oroszország elleni háborúban és Trump ellenfele. Néhány hónappal ezelőtt a gyanúsított ezt írta a platformon: »A demokrácia forog kockán.« Ezt így maga Biden is gyakran mondogatta.”
Ellenőrzés a német határokon
Hétfőn minden német szárazföldi határon megkezdődtek az ellenőrzések, azonban nem lesznek általánosak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Mielőtt hétfőtől ismét ellenőrzéseket hajtanak végre valamennyi német határon, Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter vasárnap arra mutatott rá, hogy továbbra is »szoros együttműködésben fogunk cselekedni a szomszédos országokkal«. Ezért az illegális migráció korlátozása és a bűnözés elleni küzdelem érdekében nem átfogó, hanem inkább célzott ellenőrzéseket kell alkalmazni. A határellenőrzés kezdetben hat hónapig lesz érvényes, Ausztria, Svájc, Lengyelország és a Cseh Köztársaság határain pedig már működtek is.
Ezt az intézkedést, amelyet Faeser a solingeni támadás utáni szigorúbb menekültügyi politikáról szóló vita során jelentett be, sokan bírálták külföldről is. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az illegális bevándorlás megállításának egyetlen módja az EU külső határainak hatékony ellenőrzése, »nem pedig a belső határok« ellenőrzése. Tusk pénteken beszélt telefonon Olaf Scholz (SPD) kancellárral, aki a kormányszóvivő szerint kifejtette Tusk Németország »migrációpolitikai intézkedéseit és az illegális migráció csökkentését célzó további megfontolásait«. Friedrich Merz, a CDU vezetője a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta, hogy az intézkedések »becsületes mérlegelését« az év végére várja, és megismételte felhívását, hogy a határokon utasítsák vissza a migránsokat.”
A brüsszeli de Standaard című tradicionálisan keresztény-demokrata flamand napilap ebben a témában Hollandiára is kitér:
„Északi szomszédaink már most olyan drasztikus intézkedéseket terveznek, amelyek a menedékjog betiltását jelentik. Hogy ez alkotmányjogilag lehetséges-e, az még kérdéses, de Magyarország csatlakozik Hollandiához és azzal fenyegetőzik, hogy minden kiutasított menedékkérőt egy Brüsszelbe irányított buszra ültet. A migrációs paktumon kétségtelenül továbbra is javítani kell, de ez csak egy közös megoldás lehet, mert populista kijelentések az egész európai projektet veszélyeztetik.”
Elképesztő időjárás Kelet-Közép Európában
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap leszögezi:
„Az időjárás-előrejelzések az elmúlt évtizedekben egyre pontosabbak lettek, ezért ma már igen széles körű lehetőségeket kínálnak a lakosság figyelmeztetésére és az ilyen esetekre való felkészülésre. Sok helyen jól felkészültek a közösségek – amennyire csak tudtak. Egyelőre nem világos, hogy a klímaváltozás milyen szerepet játszott a viharban. A jövőben viszont egyre gyakrabban kell ilyen extrém csapadékra számítanunk. Ezért olyan fontos: a mai időjárás-előrejelzések által kínált nagyszerű lehetőségeket az eddigieknél is hatékonyabban kell kihasználni a felkészülésre.”
A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap kiemeli az árvíz hatását az osztrák választási kampányra:
„Tudjuk, hogy működik. Hogy egy természeti katasztrófa, egy árvíz befolyásolhat egy választást, sőt megváltoztathatja azt. Magától értetődő, hogy az SPD kancellárja, Gerhard Schröder az árvízi területeken nyújtott teljesítménye miatt nyerte meg a 2002-es német szövetségi választást. A legjobb lenne azonban tartózkodni a politikai instrumentalizálástól. A polgároknak elég éretteknek kell lenniük ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg az árvizet, és ha szükséges, levonják a következtetéseket döntéseikben.”
Von der Leyen bemutatta új csapatát
A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap von der Leyent mindenekelőtt „jéghideg hatalompolitikusnak” látja:
„Majdnem egy olyan jó televíziós sorozatnak tűnik, mint ahogyan a közelmúltban visszalépésre kényszerítette a magabiztos belső piaci biztost, a francia Thierry Bretont. Márciusban Breton a Twitteren azt mondta, el tudja magát képzelni az Európai Bizottság élén. A világon egyetlen vezető sem engedhet meg magának ilyen hűtlen alkalmazottat. Most ezért Stéphane Séjourné kapta meg Franciaország részére az ipari tárcát. De ez mindenekelőtt von der Leyen győzelmét jeleti.”
Visszalépés a Várhelyi Olivérnek ajánlott EU-s portfólió, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Ursula von der Leyen javaslata szerint a biztosi testület jelentősen átalakulna, a munkát hat ügyvezető alelnök – négy nő és két férfi – irányítaná, akik a kontinens földrajzi és politikai sokszínűségét képviselik. A 27 tagú grémiumban mindössze hatan lennének olyanok, akik jelenleg is biztosok. A teljes kollégium többsége a mérsékelt jobboldali Európai Néppárt (EPP) soraiból kerül ki.
[…] Várhelyi Olivér magyar biztos a következő öt évben az egészségüggyel és az állatjólléttel foglalkozhat – döntött Ursula von der Leyen, a jelenlegi és a következő Európai Bizottság (EB) elnöke. A német politikus kedden az Európai Parlamentben (EP) bemutatta a következő EB összetételét, amelyről majd az EP mondja ki a végső szót. A képviselők minden jelöltet meghallgatnak és értékelnek, mielőtt döntenének a teljes grémium jóváhagyásáról. Többségi döntéssel akár meg is buktathatják a nekik nem tetsző jelölteket, ami elhúzhatja a Bizottság november 1-jére tervezett hivatalba lépésének folyamatát. Az EP-ben kínos meghallgatás vár a magyar jelöltre is, akinek a megerősítése korántsem garantált.”
Állami terrortámadás a Közel-keleten
A Tel Avivi Haaretz című közép-baloldali liberális napilap nagyon bírálja az akciót és azt kérdezi:
„Javult-e az észak-izraeli lakosság helyzete? Változott valami jó irányba a közelmúltbeli titkosszolgálati művelet eredményeként? Izrael helyzete rosszabb, mint valaha. Ijesztő sebességgel közeledik észak felől a háború. Ez lesz az ország történetének leginkább megelőzhető háborúja. De ez lehet a legnagyobb vérfürdő is. A Hezbollah határozottan kijelentette, hogy abbahagyja a lövöldözést, amint aláírják a tűzszüneti megállapodást a Hamásszal. De ha Izrael semmilyen körülmények között nem hajlandó befejezni a gázai háborút, támadásra hívja ki a Hezbollahot. Így néz ki egy háború, amit egy választás befolyásolhat.”
A Londonban megjelenő Al Quds című pánarab napilap úgy látja, hogy a Hezbollah jelentősen meggyengült e terrortámadás miatt:
„A személyhívók (pager) felrobbantásával Izrael számos célt ért el, mind támadásban, mind védekezésben. A Hezbollah és Irán keserű vereséget szenvedett, és ez nem az egyetlen vereségük az elmúlt hónapokban. Tekintettel a személyhívó hadművelet katonai hatásaira, a Hezbollah katonai gépezete többé nem lesz képes hatékonyan reagálni Izraelre. Ez valószínűleg jelentős hatással lesz majd a milícia moráljára és politikailag is rendkívül meggyengíti a szervezetet.”
A barceloniai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap így kommentálja a kommunikációs berendezések libanoni felrobbanását:
„Izrael megalázó büntetést szabott ki az Irán-barát síita Hezbollah milíciára azzal, hogy Libanonban felrobbantotta tagjainak személyhívóit és egyéb kommunikációs eszközeit. A több mint 40 000 emberéletet követelő háborúhoz képest viszonylag csekély számú halálos áldozat és sebesült mellett ez a művelet fellendülést és sikert jelentett Izrael számára, amelynek hírszerző szolgálata nem tudta megakadályozni a Gázai övezetből irányuló 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadást, ami kiváltotta a háborút. A nagy kérdés az, hogy ez az újszerű és precíz művelet megváltoztatja-e a konfliktus menetét és fokozza-e a regionális eszkaláció veszélyét. A következő néhány óra döntő fontosságú lesz annak eldöntésében, hogy ez a hadművelet lelassítja vagy felgyorsítja a háború spirálját.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
