Betegszabadságon a teljes fizetés 65 százaléka jár a munkavállalónak. Viszont, van néhány olyan eset, amikor az egészségbiztosítási törvény alapján teljes munkabérre válik jogosulttá a betegszabadságon lévő munkavállaló – írja az N1.
A 2023-ban bevezetett törvénymódosítások alapján négy esetben illeti meg a táppénz 100 százaléka a munkavállalót:
- Munkahelyi sérülés, foglalkozási megbetegedés
Munkahelyi körülményekhez köthető megbetegedés, sérülés esetében a munkáltató köteles a foglalkozási megbetegedést bejelenteni az illetékes munkaügyi felügyelőségnek, legkésőbb a tudomásszerzés napjától számított három egymást követő munkanapon belül. Mivel a munkahelyi sérülés miatti betegszabadság alatti bérfizetés teljes mértékben a munkáltatót terheli, emiatt gyakran előfordul, hogy a munkáltatók nem jelentik be a munkahelyi sérüléseket, ilyenkor a munkavállaló az illetékes felügyelőségnél tehet feljelentést.
- Terhességmegtartás
Veszélyeztetett terhesség esetén a betegszabadság első 60 napját a választott nőgyógyász határozza meg, két hónapot meghaladó időtartam esetén pedig orvosi bizottság dönt a további betegszabadság szükségességéről. A betegszabadságon lévő várandós nők esetében az első 30 napi fizetést a munkáltató, a 31. naptól pedig a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) biztosítja.
- Szervek és sejtek önkéntes adományozása
Önkéntes szerv-, sejt- és szövetadományozás esetén a RFZO állja a betegszabadság alatti munkabért. A betegszabadság első 60 napját a választott orvos írja ki, ami szükség esetén a RFZO orvosi bizottsága által hosszabbítható.
- Beteg családtag gondozása
Amennyiben a szülő 18 év alatti, súlyosan beteg gyermeke ápolása miatt van távol, szintén teljes bérkompenzációra jogosult a gyerek gyógyulásáig, vagy annak 18. életéve betöltéséig.
Ha a munkavállaló a betegszabadság bérszámítását megelőző 12 hónapban nem végig rendelkezett biztosítással, akkor a hiányzó hónapokra az adott havi minimálbért veszik a számítás alapjául.
