Szerbia lakosai évente átlagosan 18 kilogramm csirkét fogyasztanak, marhahúst pedig csak négy kilogrammnyit. Nenad Budimović, a PKS Állattenyésztési Termékfeldolgozó Egyesület titkára az N1 portálnak azt mondta, hogy a következő időszakban nem számíthatunk különösebb árváltozásokra a húst illetően. Hozzátette, egyrészt, nincs ok a drágulásra, másrészt, egy esetleges drágulással a fogyasztók sem tudnának lépést tartani.
Budimović becslése szerint a szerbiai polgárok évente mintegy 40 kilogramm húst fogyasztanak fejenként. A csirkehús után a sertés a legnépszerűbb.
„Csirkéből 18, sertéshúsból átlagosan 16, marhahúsból 4, juh- és kecskehúsból pedig körülbelül három-négy kilogrammnyit fogyasztanak a polgárok átlagosan” – mondja Nenad Budimirović. Rámutat, hogy az állatállomány csökkenése tovább folytatódik, de ez a lakosság számára szükséges mennyiséget nem érinti.
„Az állattenyésztéssel foglalkozó kisebb gazdaságok szétaprózottak és kicsik, és nincs, aki tovább foglalkozzon ezzel. A fiatalok általában nagyobb városokba költöznek, és ott keresnek munkát” – tette hozzá a szakember.
Ami a sertéshúst illeti, kiemelte, hogy a hazai tenyésztés a kereslet 80 százalékát elégíti ki, viszont a feldolgozásra szánt sertéshúsból hiány van, emellett pedig az ára is csökkent.
„Az elmúlt 2-3 évben a világgazdasági hatások és a sertéspestis hatására többször is emelkedett a sertés felvásárlási ára, de néhány hete az ár csökkent, így a gazdák most azon gondolkodnak, hogy vajon indítsanak-e új hiízlalási ciklust” – mutat rá a szakértő a szerbiai állattenyésztők bizonytalan helyzetére.
