Bár Szerbiában a szobafestő–mázoló szakma kiemelkedően jól fizet, a belgrádi Építőipari Iskola tavaly mindössze öt festőt bocsátott ki a munkaerőpiacra. Az iskola igazgatója, Rade Zejak, elmondása szerint már öt éve nincs jelentkező a kőműves, ács és vasbetonszerelő szakokra, holott ezek a szakmák „aranyat érnek” nemcsak Szerbiában, hanem külföldön is.
„Igyekszünk népszerűsíteni ezeket a szakmákat és a hozzájuk szükséges képzéseket, mivel egyre jobban megbecsülik és kitűnően megfizetik ezeket. Az alapvető építőipari munkák terén operátorokat nem tudunk képezni, bár egy jól képzett ács akár havi 2000 eurót is kereshet itthon és külföldön egyaránt. Más területek is jól fizetnek, de megmaradt az előítélet, hogy a mesterember piszkos és rongyos, nyomorult. Ez messze áll a valóságtól.” – nyilatkozta Zejak az Infostudnak, amelyet a Nova Ekonomija idéz.
A festőkre különösen nagy a kereslet Belgrádban, ahol a napi bér körülbelül 7000 dinár, a fizetés pedig 100.000 dinártól felfelé mozog. Az Infostud adatai szerint 2023-ban a festők átlagfizetése 120.772 dinár volt, és idén augusztusig az átlagkereset elérte a 122.900 dinárt.
A belgrádi festés ára átlagosan 3,5-től 10 euróig terjed négyzetméterenként, amit a használt anyagok minősége és a technika bonyolultsága határoz meg. Egy 50 négyzetméteres, bútorozott lakás kifestése, komolyabb javítások nélkül, két-három napot vesz igénybe, és 350 és 1000 euró közötti összegbe kerülhet.
A Szerb Üzleti Nyilvántartási Ügynökség adatai szerint Szerbiában 534 aktív vállalkozás és 4744 egyéni vállalkozó tevékenykedik az építőipar befejező munkálataiban. Azonban a legtöbb tapasztalt festő nincs szakképzettséggel a háta mögött.
Mit mondanak a szobafestők?
Aleksandar Savić, Kragujevac környékéről, már 18 éve dolgozik ebben a szakmában, kizárólag ajánlás útján vállal munkát, és hetekre előre be van táblázva. Elmondása szerint nincs kifogása a „csináld magad” megoldások ellen, de a hibák javítása általában a legdrágább opció az ügyfelek számára.
„Első pillantásra egyszerűnek tűnhet, de ma már annyi különböző festéktermék létezik, amelyek különféle felületekhez valók, és legalább annyi technika, hogy fontos tudni, mi mivel kompatibilis és mi nem” – mondja Savić. Napjainkban, mint említi, leginkább fehér színt használnak a falakra, de a tapéták is lassan visszatérnek a divatba.
