Hosszú várólisták, vizsgálatokra és műtétekre adott hónapokkal későbbi időpontok, kapcsolatok keresése és hálapénz – ezekre panaszkodnak leggyakrabban a szerbiai betegek. Bár a törvény védi a jogaikat, sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel.
A betegek jogairól szóló törvény kimondja, hogy minden páciensnek joga van másodvéleményt kérni, de kevesen ismerik ezt a lehetőséget – mondja Sonja Hadži-Borjanović, a Help újvidéki betegjogi szervezet képviselője. Hozzátette, hogy a betegek jogai gyakran csak elméletben léteznek, mert a gyakorlatban nem tartják be őket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Savo Pilipović, a Szerbiai Betegek Egyesületének képviselője szerint a betegek többsége nincs tisztában a jogaival, de nagyobb gond, hogy az egészségügyi rendszer gyakran figyelmen kívül hagyja őket. Példaként említi, hogy sok esetben a műtéti beleegyezéseket előre kitöltetlen papírokra kérik aláírni, és az orvosok nem adnak részletes tájékoztatást a műtétek kockázatairól.
A leggyakoribb panaszok közé tartozik, hogy az orvosoknak nincs idejük elmagyarázni a diagnózist vagy a kezelési lehetőségeket, a kórházi fertőzések, az empátia hiánya és a hosszú várakozási idők.
A jogsértésekkel kapcsolatban Hadži-Borjanović azt tanácsolja, hogy a betegek írjanak hivatalos panaszt az intézmények vezetőinek és az egészségügyi minisztériumnak. Pilipović azonban úgy véli, hogy a panaszoknak kevés hatásuk van, és azt javasolja, hogy a betegek próbáljanak személyes kapcsolatokat keresni a rendszerben való boldoguláshoz.
