A nyugtató gyógyszerek, amelyeket szorongás kezelésére használnak, Szerbiában romantizálva vannak. A Bensedin a népszerű kultúrában „a szerb univerzális gyógyszerként” is ismert. Annyira elterjedt ez a nézet, hogy még egy híres szerb sorozatban is szóba kerül, ahol a főhős azzal küzd, hogy megszűnt a Bensedin, és azt mondja:
„Hát ha már megszüntetik az államot, a Szávát és a Dunát, legalább hagyják, hogy úgy nyugodjunk meg, ahogy mi akarjuk” – mondja a feszültséggel küzdő főszereplő. A gyógyszerek használatának gyakoriságát a Köztársasági Egészségbiztosító (RFZO) adatai mutatják, miszerint 2022-ben körülbelül 14,5 millió gyógyszer lett kiadva a depresszió, szorongás és más neuropszichiátriai betegségek kezelésére. Ebből körülbelül 5,2 millió csomag tartozott az anksziolitikumok (bromazepam, diazepam, alprazolam és lorazepam) csoportjába, ami 6,5%-kal kevesebb, mint 2021-ben.
Natalija Radulović, pszichiáter a 021.rs számára azt mondta, hogy a kiadott receptek csökkenése az ilyen gyógyszerek kiadásának másféle rendszerezésére is vezetett.
„A választott orvosnak minden olyan beteget, aki hosszabb ideje szed anksziolitikumot, el kell küldenie pszichiáterhez. A pszichiáter pedig az esetek többségében idővel elhagyja az anksziolitikumot, és más gyógyszert ír fel, amely ebben az esetben megfelelő, leggyakrabban antidepresszáns, de előfordulhat más gyógyszer is, a páciens panaszaitól függően” – mondja dr. Radulović. Ő úgy véli, hogy ez a mentális betegségekre felírt gyógyszerek magas száma a lakossághoz viszonyítva elsősorban a mentális zavarok előfordulásának növekedésének tudható be.
„Ez összefügg a krízishelyzetek számának növekedésével is. Ezek azok a reaktív állapotok, amelyek a különböző krízisek következményeként jönnek létre. Ilyenek lehetnek a munkahelyi problémák, házassági válságok, kapcsolati problémák a házastárssal, vagy a különböző társadalmi stresszhelyzetek, amelyekkel nap mint nap szembesülünk” – magyarázza a doktornő. Emellett megjegyzi, hogy manapság több ember keres fel pszichiátert, pszichológust, mert régebben sokkal inkább stigmatizálták azokat a betegeket, akik pszichiátriai segítséget kértek.
Mi a magyarázat?
A 021.rs portál kérdőívet készített, és arra kérte olvasóit, hogy töltsék ki, ha használnak gyógyszereket. Az eredmény közel 90 kitöltött kérdőív volt, amelyeket több mint fele nők töltött ki. A kutatás szerint a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a bromazepam, Zoloft, Ksalol, és a válaszadók többsége az első receptet is ezek valamelyikére kapta. A válaszadók közel 60 százaléka nem próbálkozott pszichoterápiával, mert úgy vélték, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak anyagilag. A legtöbben elmondták, hogy a munkahelyi stressz miatt kezdték el szedni a gyógyszereket, majd a családi problémák és a társadalmi helyzet váltak a következő okokká.
„A neuropszichiátriai orvos írt fel gyógyszert. A stressz hatására megnövekedett a vérnyomás, a vércukor és a zsír szintje, miközben nem vagyok túlsúlyos, sportolok, nem dohányzom, nem iszom, mérsékelten és viszonylag egészségesen étkezem. A belgyógyász és a kardiológus vizsgálatának után négy gyógyszert szedek rendszeresen: Tensek, Glukofaz, Lipanor és Leksilium” – mondta egy válaszadó.
„A neuropszichiáter írt fel kezelést szorongás és álmatlanság miatt. A stressz olyan mértékű volt, hogy az álmatlanság kezelésére két gyógyszert kellett szednem – egy nyugtatót és egy hipnotikumot” – mondta egy másik válaszadó, aki hozzáteszi, hogy próbálkozott pszichoterápiával is.
Hasonló problémát tapasztalt egy másik nő, akivel beszélgettünk. Elmondta, hogy évekig szenvedett álmatlanságtól, amit pszichoterápiával sikerült kezelnie. Azonban a munkahelyi stressz miatt az állapota romlott, ezért úgy döntött, hogy orvost keres fel. Két gyógyszert írtak fel neki, és a receptet rendszeresen megújítja. Azonban, mint mondja, egy olyan probléma merült fel, amire nem számított.
„Magán egészségbiztosítást kötöttem, hogy gyorsan elérhessem a neuropszichiátert, amikor szükségem van rá. Az egészségbiztosítási katalógusukban szerepel, hogy neuropszichiátriai szolgáltatásokat kínálnak, de amikor megpróbáltam időpontot kérni, közölték, hogy nincs olyan orvos, aki receptet adhatna. Mivel utaznom kellett, fontos volt számomra, hogy gyógyszereket kapjak, ezért más magánklinikán időpontot kértem. Azt hittem, hogy minden rendben, de amikor odaértem, a doktornő nem jelent meg. Nem kaptam magyarázatot, csak annyit mondtak, hogy nem volt ott” – mesélte. Ezért aggódik, hogy Újvidék városában elegendő orvos dolgozik-e ahhoz, hogy kielégítse az összes polgár igényeit.
A újvidéki Egészségügyi Központ válaszában közölte, hogy 14 pszichológus, 6 pszichiáter és 1 neuropszichiáter dolgozik az intézményükben. Eddigi tapasztalataik szerint ez elegendő ahhoz, hogy kielégítsék az újvidéki lakosok szükségleteit. Dr. Radulović is megerősítette, hogy megfelelő számú orvos dolgozik az intézményben. Az orvos a gyógyszerek kiadását pszichiátriai szakemberre bízza.
„Vannak olyan betegek, akiknek sürgős szükségük van arra, hogy pszichiáterhez forduljanak. Ők is az általuk választott orvoshoz fordulnak. Az orvos felméri, hogy a betegek állapota valóban sürgős-e, és ha szükséges, beutalja őket a pszichiáterhez, sürgősségi jelöléssel ellátott beutalóval. Ez a beutaló 24 óráig érvényes. Minden beteget, akinek a beutalója ‘sürgős’ jelzést tartalmaz, 24 órán belül megvizsgál a pszichiáter” – mondja dr. Radulović.
Az osztályon belül működik a Szenvedélybetegségek Kezelési Osztálya, ahol két pszichiáter dolgozik. Ezen az osztályon a vizsgálatokat nem előjegyzés alapján végzik, mivel a betegség sajátos jellegéből adódóan. A doktornő elmondása szerint jó együttműködés van az általános orvosokkal.
„Még ha más okokból is jönnek hozzájuk betegek, akkor, ha szükséges, szűrőteszteket adnak a depresszió korai felismerésére, és ha azt észlelik, hogy esetleg depresszióra utaló jelek vannak, akkor beutalják őket pszichiátriai vizsgálatra” – tájékoztatja a 021.rs-t.
Mint mondja, az ambulanciákon a leggyakoribb mentális zavarok a szorongásos-depresszív állapotok, amelyeket helytelenül szorongásoldókkal kezelnek, de súlyosabb pszichotikus esetek és demencia is előfordul.
Otthoni gyógyszertár
A 2022-ben az Ipsos által a Galenika számára végzett kutatás szerint a nyugtatók otthoni gyógyszertárban való megtalálása a lakosság egynegyedét érintette, és majdnem ugyanennyi ember mondta, hogy heti vagy havi szinten szorongásoldókat használ.
„Feltételezhető, hogy a neuropszichiátriai, mentális és neurológiai problémákkal küzdő lakosság tényleges aránya magasabb lehet, tekintettel e gyógyszerek tényleges piaci fogyasztására. Azonban ezek a problémák továbbra is társadalmi stigma részét képezik” – olvasható a Galenika weboldalán közzétett jelentésben.
Tavaly szeptemberben a Szerb Orvosi Kamara folyóiratában publikáltak egy nemzeti kutatást a Szerbiában receptre kiadott gyógyszerek nem orvosi használatáról. Mint kiemelik, az anksiolitikumok receptre kiadott gyógyszerek nem orvosi használata egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent.
A kutatás a 2014-es és 2018-as, 7.385 résztvevővel végzett nemzeti kutatás adatainak másodlagos elemzésén alapult.
Az eredmények szerint a gyógyszerek receptre való szedése 13,5%-os arányt mutatott, míg az anksiolitikumok nem orvosi használata 5,04%-os előfordulást mutatott. A kutatás azt is megmutatta, hogy a nők háromszor nagyobb valószínűséggel használtak nem orvosi módon receptre kiadott gyógyszereket, mint a férfiak.
„A kutatásunk azt mutatta, hogy Szerbiában szinte minden negyedik felnőtt használta az anksiolitikumokat az elmúlt 12 hónapban, és közülük negyedük beismerte, hogy nem orvosi célokra használták őket… A kutatásunk szerint minden huszadik felnőtt Szerbiában beismerte, hogy az elmúlt 12 hónapban nem orvosi célokra használta a készítményt, és hogy ezeket a gyógyszereket leggyakrabban barátoktól vagy családtagoktól szerzik be. Az anksiolitikumok nem orvosi használatának elterjedtsége és azok beszerzési módjai arra utalnak, hogy szükség van az egészségügyi dolgozók és a média bevonására a betegek oktatásában a nem megfelelő öngyógyítás, a gyógyszerek cseréje vagy illegális beszerzése kockázatairól. Azonnali intézkedéseket kell hozni a receptkiadás nyomon követési rendszerének, különösen az anksiolitikumok elosztásának javítására” – olvasható a kutatásban. A betegek a nem orvosi javallatra szedett gyógyszerekhez barátok és családtagok, illetve gyógyszertárak segítségével juthatnak hozzá, recepttel vagy anélkül.
Erre a problémára is felhívja a figyelmet dr. Radulović. Figyelmeztet, hogy sok állampolgár vásárol vagy szed nyugtatót recept nélkül, és hogy ezt a kontrollálatlan használatot a minimumra kell csökkenteni.
„Ha a beteg maga dönt arról, hogy nyugtatóra van szüksége, az nem helyes, mert amikor elkezdi szedni a nyugtatót, nem tudja, hogy idővel tolerancia alakul ki, és ha három hónapig három milligramm bromazepámot szedett, három hónap múlva már hat milligrammot kell szednie, majd kilencet, és így tovább, anélkül, hogy megoldaná a problémáját. A pszichiáter az, aki megállapíthatja, hogy mi okozza a szorongást és izgatottságot, és megfelelő módon kezeli azt” – hangsúlyozza.
A fent említett nemzeti kutatás szerint a 35 év feletti résztvevők majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel használtak nem orvosi célokra receptre kiadott gyógyszereket, mint a fiatalabbak, ami arra utal, hogy a receptre kiadott gyógyszerek nem orvosi használata az életkor előrehaladtával nőtt.
„Továbbá a receptre kiadott gyógyszerek kizárólag recepttel történő használatának valószínűsége minden korosztályban magasabb volt, mint a 18 és 24 év közötti felnőttek esetében. Ez az eredmény ellentmond a korábbi kutatásoknak, amelyek azt mutatták, hogy a receptre kiadott gyógyszerek nem orvosi ajánlásra történő használata nagyobb kockázatot jelentett a 35 év alatti felnőttek számára. Azonban ez az eredmény nem meglepő, mivel várható volt, hogy a 35 év feletti felnőttek számára gyakrabban írnak fel anksiolitikumokat, ami később folyamatos gyógyszerhasználathoz és nem orvosi célú gyógyszerhasználathoz vezethet. Ezen kívül Szerbia átesett nemzetközi szankciókon, embargón és háborún a 1990-es években, ami mind hatással volt a 35 év feletti lakosság mentális egészségére a kutatásunk időpontjában. Sokaknak anksiolitikumokat írtak fel a 90-es években, és talán azóta is folytatták azok használatát recept nélkül” – olvasható a kutatásban.
