A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) híradója november 21-én, a szokásos 19:30-as kezdés helyett, 17:15-kor kezdődött a Dánia–Szerbia kosárlabda-mérkőzés miatt. Öt perccel később Aleksandar Vučić köztársasági elnök is megjelent a stúdióban. Megjelenését kritikák és vádak jellemezték az RTS híradójával kapcsolatban egy 34 másodperces hír miatt, amely az elnök szerint két percig tartott. Úgy tűnik, ebben a 34 másodpercben sem nem látta, sem nem hallotta, hogy mi hangzott el korábban, így igazságtalanul vádolta a közszolgálati televíziót azzal, hogy ezzel kezdték a híradót, és hogy „rosszabbak, mint az N1”.
Az RTS híradója azon a napon az újvidéki vasútállomáson történt előtetőszerkezet összeomlása miatti letartóztatásokról szóló hírrel indult. A letartóztatásokról szóló hír és a kapcsolódó riport összesen két perces volt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy felolvassák a négy letartóztatott tisztviselő nevét, bemutassák az Újvidéki Felsőbb Ügyészség nyilatkozatának egy részét, valamint Ivica Dačić belügyminiszter kijelentését.
Ezután a sérültek egészségi állapotáról szóló jelentés következett. A blokk végén, 17 óra 19 perc 32 másodperckor a híradó bemondónője 34 másodpercben három hírt osztott meg: az ellenzéki képviselők és aktivisták blokádját az újvidéki ügyészség és bíróság előtt, a belgrádi Száva hídnál zajló építkezések elleni tiltakozást, valamint a Bölcsészettudományi és Politikatudományi Kar hallgatóinak szolidaritási megmozdulását.
Ez a néhány mondat elegendő volt ahhoz, hogy Szerbia polgárai előtt felvillanjon az országban terjedő elégedetlenség képe, ami arra késztette az elnököt, hogy dühöngve bírálja az RTS híradópolitikáját.
Amikor arról kérdezték, hogy a letartóztatások a nyomásgyakorlás, illetve a blokádok következményei-e, Vučić azt válaszolta, hogy a legnagyobb nyomást a közszolgálati televízió gyakorolta:
„Az RTS gyakorolta a legnagyobb nyomást, sokkal nagyobbat, mint az N1 vagy a Nova S. A híradó első két percében három tüntetésről beszéltek, amelyeknek átlagosan 45 résztvevője volt. Tüntetések a Politikatudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar előtt, a Száva hídnál, és valami értelmetlen tüntetés Újvidéken. Összesen 180 ember. Ezek nem váltanak ki semmilyen hatást, csak nyomásgyakorló csoportokat képeznek, amelyekhez az RTS is csatlakozik. Ezek a csoportok azt akarják elhitetni, hogy az országban rendkívüli állapot van” – zúdította a vádakat az elnök a bemondónőre.
Amikor azt állította, hogy az RTS nem adott hírt bizonyos eseményekről, és a bemondónő megpróbálta elmagyarázni, hogy igenis megjelentek, az elnök félbeszakította: „Nem” – és ezzel lezárta a „vitát”.
Rade Veljanovski, nyugalmazott újságíróprofesszor az N1-nek elmondta, hogy az ilyen stílusú beszéd elfogadhatatlan, különösen egy államfőtől, és Vučić ezzel a viselkedéssel „megalázta és teljesen semmibe vette az RTS-t”.
„Ilyen elégedetlen, szigorú, kritikákkal teli hangnemben próbálja elérni, hogy az RTS-t objektív, független és kritikus médiumként fogadják el. Ami nem igaz” – értékelte Veljanovski.
Szerinte Vučić célja, hogy még az a kis rés is eltűnjön, amin keresztül az információk néha kiszivárognak a közszolgálati televízióból.
„Az elnök azt szeretné, hogy az RTS teljesen az ő elképzelései alá legyen rendelve” – mondta a professzor.
A vendégszereplést, amelyet a nap folyamán több alkalommal is beharangoztak, Veljanovski szintén furcsának találta. Felvetette, hogy az elnök valószínűleg akkor jelenik meg az RTS-ben, amikor csak akar, nem pedig akkor, amikor a szerkesztőség indokoltnak tartja.
„Az elnök azt mondja, hogy nem ismeri a kérdéseket előre, de az RTS úgy tűnik, pontosan tudja, miről fog beszélni. Amikor például arról beszélt, hogy a Száva híd fából készült, elkorhadt pillérekre támaszkodik, a stúdió képernyőin pontosan ezek a pillérek jelentek meg” – jegyezte meg Veljanovski.
A professzor szerint a híradó bemondónője időnként „ügyetlenül” próbált közbeszólni, de más országokban egy ilyen viselkedés után a vendéget valószínűleg távozásra szólították volna fel.
