A cukorfogyasztás korlátozása gyakori csatához vezet szülő és gyermeke között. De vajon van-e ennek az édességtilalomnak hosszú távú értelme? A túlzott tiltások csak fokozzák a gyerekek édességek iránti vágyát, és ahogy növekszenek, annál inkább magukba fogják tömni a tiltott finomságokat, amikor már nincsenek a szülők szigorú felügyelete alatt. Inkább közösen meghatározott szabályokat vezessen be.
A másik véglet az, amikor már a kisgyerekek is nyalókát és édes üdítő italokat fogyaszthatnak nyakló nélkül. A túl édes termékek miatt az édességküszöb megemelkedik, aminek következménye, hogy a gyerekek egyre több cukrot igényelnek, hogy elégedettek legyenek. A természetes élelmiszereket mind gyakrabban utasítják vissza, mivel ezeket nem találják elég édesnek. Ebben az esetben segítene, ha lépésről lépésre csökkentené az ételek édességi fokát. Idővel a gyerekek ízlése is alkalmazkodik a kevésbé édes ételekhez, és észre sem veszik a különbséget.
A két szélsőség között létezik egy középút is. Ne vesse be az édességet, csokoládét nevelési eszközként, jutalomként vagy vigasztalásként! Hosszú távon ez odavezet, hogy gyermeke rászokik, hogy az édességet „problémamegoldóként” használja. Tisztába kell lennünk vele, hogy a gyerekek imádják az édességeket, és a kísértések mindenütt jelen vannak. A szupermarketek polcain élénk színű zacskókban sorakoznak az édességek, a reklámok pedig folyamatosan olyan csokoládészeleteket, kekszeket és mogyorókrémeket hirdetnek, amelyek látszólag boldoggá tesznek.
Nagyon fontos, hogy beszéljen gyermekével a reklámok csábító képeiről, melyek nemcsak boldogságot, hanem sokszor még egészséget is ígérnek. Különösen tolakodóak az úgynevezett gyermekételek, mint például a „mézzel dúsított” tejszeletek. Magyarázza el a gyerekeknek, hogy akik ezeket a termékeket gyártják, egy kicsit hazudnak, hogy rávegyenek bennünket a megvásárlásukra. De ezek nem egészségesek, és magas zsírtartalmú, cukrozott, rostszegény édességek.
Az iparilag előállított, egészséget szuggeráló gyümölcsjoghurtban, müzlikeverékekben, müzliszeletekben, italokban és kenyérre kenhető krémekben is sokfajta cukor rejtőzik. Az összetevők listájának alapos átböngészése gyakran segít, hiszen a gyártónak a legnagyobb arányban jelen lévő összetevőt mindig elsőként kell feltüntetnie rajta. A nagyobb gyerekeket már bevonhatjuk az összetevők elbírálásába is, és csak azok a termékek kerülhetnének a kosárba, amelyek például a megbeszélt 10% cukortartalom alatt maradnak.
De figyelem! Ne hagyja magát félrevezetni: a cukrot sokféleképpen nevezik, leginkább „óz” végződéssel, mint például glükóz, fruktóz, maltóz, dextróz, maltodextrin, glükózszirup, invertcukorszirup vagy éppen magas gyümölcscukor-tartalmú kukoricaszirup. Egyszerűsítsük le dilemmánkat: minél több ismeretlen összetevőt tartalmaz egy áru, annál nyomósabb az ok, hogy a polcon hagyjuk.
Vigyázat a cukorpótló édesítőszer-adalékokkal, mint amilyenek az aszpartám, szacharin és ciklamát (cyclamate), mert ezek nagy szerepet játszhatnak a bél nyálkahártyájának károsításában, és sokszor hasmenést okozhatnak! Az egészségesnek tartott 100 százalékos almaszörp sem alkalmas a szomjúság oltására, mert nem tartalmaz már rostanyagot, és mindössze folyékony édességnek számít. Csak vízzel hígítva fogyasszuk.
Az étkezési szokások már gyermekkorban kialakulnak, és később nagyon nehéz megváltoztatni őket. Példamutatással érünk el legtöbbet, amíg kicsik a gyermekek, de bevásárláskor a közös döntéshozatal is sok ellenállást elháríthat. Egyrészt vezessen be szabályokat, másrészt kényeztesse gyerekeit olyan finomságokkal, amelyekből teleehetik magukat.
Nálam is gyakran a gyerekek kérései hatására kerültek az édességek a bevásárlókosárba, hiszen mi, szülők szeretnénk elkényeztetni őket, és azt az érzést kelteni bennük, hogy „mi is azok közé tartozunk”, akik ezt megengedhetik maguknak. Ez a valahová való tartozás érzése rendkívül erős, mély emberi érzelmi szükséglet, amelyet a marketinggépezet remekül kihasznál.
De csak rajtunk múlik egy új vásárlási értékrend és a természetes, élettel teli termékek iránti szimpátia kialakítása, így nem kellene egy gyereknek sem keservesen sírnia, ha csak egyedül ő nem ehet a szülinapi tortából. Miért nem sütünk olyan tortát, amely egészségesebb összetevőkből áll?
Íme egy egészséges étel receptje:
Nyolc tojást egy pici sóval habosra felverünk. Beletesszük a gőz felett megolvasztott 120 gramm vaj és 400 gramm étcsokoládé keverékét, valamint 200 gramm finomra darált mogyorót vagy mandulát. Elővigyázatosan összevegyítjük, majd egy 24 centiméter átmérőjű kerek vagy mintegy 40 × 30 centiméteres, sütőpapírral kibélelt formába öntjük, megszórjuk kis kockákra vágott gyümölccsel (szilva, alma, cseresznye, meggy vagy körte), és 175 fokon 30 percig sütőben sütjük. Ebből a finomságból bármennyit ehet minden gyerek. Tehát nem az evés élvezetét raboljuk el, hanem csak az élvezetének tárgyát módosítjuk.
Egyszerű gyümölcspépet is lefagyaszthatunk fagyiformában, vagy zselatin hozzáadásával gumicukorkát formálhatunk belőle. Ezekben a finomságokban nincs háztartási cukor, sem liszt, de van sok egészséges természetes gyümölcs és dióféleség.
Az édességek korlátozásában is létezik egy középút, ahol a gyerekek is megkapják azt, amire vágynak, lehetőleg természetes gyümölcsök formájában, és egészségesek maradnak. Így megőrizheti a családi békét, és biztosíthatja gyermekeinek a boldog és egészséges jövőt.
A szerző
Farkas Marija vagyok, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának élelmiszeripari szakán szereztem főiskolai képesítést. Negyvenéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkezem, 2020-tól pedig táplálkozási edző pszichoneuro-immunológiai képzéssel. Zentán születtem, 1981 óta Bécsben élek, két gyermek édesanyja vagyok. 2021-ben nyugdíjba vonultam, de nem vagyok tétlen! Német és magyar nyelven kommunikálok.
