Hetvenhét éves korában elhunyt az ismert újvidéki újságíró és civil aktivista, Vera Šoti.
1948. január 10-én született Újvidéken, a Đorđe Natošević Általános Iskolában és a „Svetozar Marković” Gimnáziumban érettségizett. 1971-ben diplomázott jugoszláv irodalomból a Bölcsészettudományi Karon.
Ugyanebben az évben lépett be az újságírás világába, amelynek élete végéig elkötelezett maradt. Az Újvidéki Rádiónál kezdett dolgozni. Nyomon követte, ahogy akkoriban mondták, a város társadalmi-politikai életét, majd a kulturális eseményeket.
Miután liberálisként elvették tőle az útlevelét, ami a családja politikai üldöztetésének része volt, 1975-ben Belgrádba költözött, ahol évekig a Privredni pregled szerkesztőségében dolgozott. Egy időszakban ennek a napilapnak a főszerkesztő-helyettese is volt. Újságírói és szerkesztői munkájáért 1984-ben a Szerbiai Újságírók Szövetsége által odaítélt Svetozar Marković díjat kapott.
1997-ben tért vissza szülővárosába, Újvidékre. 1999-től 2001-ig szerkesztette a Nezavisni című hetilapot, amelyet a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete adott ki.
A 2000-es demokratikus változások után 2005-ös lemondásáig a Dnevnik Holding igazgatója volt. Megpróbálta megszilárdítani Vajdaság legrégebbi kiadóházát, de nem járt sikerrel.
Vera az utolsó napig részt vett különféle civil akciók és tiltakozások szervezésében. Harcolt a demokráciáért és az emberi jogokért. A Nézd, Gari, nem tudod!mozgalom egyik alapítója. 2002-ben megkapta az Új Optimizmus Mozgalom elismerését polgári szerepvállalásáért, „mert nem volt hajlandó részt venni a tétlenség bűntettében”.
Vera Šoti egyébként a háború utáni kiemelkedő politikus, Sóti Pál lánya.
