Aleksandar Vučić szerb elnök uralmának ősz óta példátlan méretű tiltakozáshullámmal kell szembenéznie, amelyben többféle elégedetlenség keveredik – erről ír a francia Mediapart portál, megjegyezve, hogy „az autoriter rezsim megingott, miközben az európaiak hallgatnak”.
„Ez példa nélküli a 2000-es Slobodan Milošević-rezsim bukása óta. Vasárnap hatalmas tömeg gyűlt össze Belgrád központjában – a rendőrség szerint 30 ezren, míg a Független Civil Szervezetek Archívuma szerint több mint 100 ezren. Már egy hónapja sztrájkolnak Szerbia összes egyetemén, amelyeket maguk a diákok foglaltak el” – írja a Mediapart.
A francia portál hosszan elemezi a szerbiai tüntetéseket, kiemelve, hogy két hónapnyi napi tüntetés után, a represszió és a Balkánra zúduló fagyos hideg ellenére, a hatalom végül engedett, a tragédia kapcsán pedig intézkedések történtek, ám azok nem tűntek elegendőnek.
A tüntetésekről írták, hogy azokon résztvevőket gyakran „ismeretlen” személyek támadják meg, néha kapucnival, mindig jól szervezetten, a rendőrség cinkos közömbössége mellett. Ez az erőszakos elnyomás csak tovább növelte a tiltakozásokat.
A tüntetések szlogenje: „Véres a kezetek”
„Mindenhol improvizálnak akciókat. A tüntetők piros festékkel fedik be a tenyerüket, mielőtt lenyomatot hagynának plakátokon vagy transzparenseken, és a piros tenyér az Otpor (Ellenállás) mozgalom fekete ökleként ismert szimbólumának megfelelőjévé vált” – mondta egy aktivista, utalva a mozgalomra, amely 2000 októberében hozzájárult Milošević hatalmának megdöntéséhez.
A kormány sokáig megvetéssel kezelte a mozgalmat, végül néhány információt közzétett a vitatott szerződésekről. Miloš Vučević miniszterelnök elítélte a „politikai destabilizációs” kísérletet, amelyet „Szerbia ellenséges külföldi hatalmai” terveztek, de nem nevezte meg ezeket.
Vučić a tüntetések másnapján telefonbeszélgetést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Állítólag Koszovó és Bosznia-Hercegovina helyzetéről tárgyaltak, de a beszélgetés időzítése és annak médiamegjelenése nem volt véletlen – állapította meg a Mediapart.
„Míg a szerb rezsim számíthat Moszkva támogatására, aligha érzékeny a Nyugat nyomására. Az európai országok belgrádi képviselői rendkívül visszafogottak voltak a tiltakozási hullám kezdete óta” – tette hozzá a francia portál. Szerbia továbbra is finom egyensúlymutatványt folytat, mutatva európai elkötelezettségét, miközben nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
Ez a látszólag kényelmetlen pozíció eddig Vučić hatalmának kedvezett. Olyan kényes kérdésekben, mint Koszovó, az európaiak szándékosan támogatják Szerbiát, attól tartva, hogy az túlságosan Moszkva oldalára kerül. Hasonló taktikai megfontolások jellemezték Emmanuel Macron francia elnök augusztus 29-i és 30-i belgrádi látogatását is. A látogatás középpontjában tizenkét Rafale repülőgép eladása állt, és szó volt Szerbia „Európába horgonyzásáról”.
A szerb rezsimnek van oka aggódni, írta a lap. A tanárok szakszervezetei általános sztrájkot hirdettek, és a középiskolások is elkezdték blokád alá vonni iskoláikat. A középiskolai szünet egy héttel korábbra került a tiltakozások csillapítása érdekében, de az ország most általános sztrájk szélén áll – mondta Đorđe Vukadinović elemző az N1 csatornának a Mediapart szerint.
Elmondása szerint most „Aleksandar Vučić minden döntése megkérdőjeleződik az elmúlt hónapokban és években”. A rezsim mindenáron szeretné elkerülni azt a forgatókönyvet, amely egy ideiglenes kormány megalakulását jelentené, amely a nyomás és szavazatvásárlás nélküli választások megszervezéséért felelne. A francia lap kiemelte azt is, hogy több harc egyesült a tüntetésekben. Idén nyáron a szerb parlament zöld utat adott az érc kitermelésének Olaf Scholz német kancellár látogatása során. Sok szakértő szerint Németország nagyobb lítiumtartalékokkal rendelkezik, mint Szerbia, de inkább elkerüli a szennyező létesítmények megnyitását saját területén, ami magyarázatot adhat Berlin és más fővárosok meglepő engedékenységére Belgrád felé.
„Németország számított, nem kevés cinizmussal, a szerb rezsim autoriter jellegére, hogy érvényesítse ezeknek a bányáknak a megnyitását, de nem biztos, hogy ez a tét bejön. A bányavidékekről kilakoltatást ellenző gazdák most a diákmotívumként használt véres tenyérrel tiltakoznak traktorjaikon” – tette hozzá a Mediapart.
Most minden társadalmi kategória, a vidéki és városi Szerbia is fellázad – zárta a francia portál.
